Kis gáz, kis baj, nagy gáz, nagy baj – bár a mondatnak csupán az első fele szerepel a Tiszán hamarosan munkába álló új nyaralóhajók hivatalos használati utasításában, a kikötőkben gyakorta elhangzott kijelentés jól tükrözi a hajózási szakemberek félelmeit azzal kapcsolatban, hogy vezetői engedély nélkül, pár órás gyorstalpaló után jövő május elsejétől bárki elvezetheti a majd 14 méter hosszúságot elérő batárokat. Eltöltöttünk két napot és egy éjszakát egy ilyen hajón, s kijelenthetjük: ha valakinek helyén van a szíve és az esze, nem vigéckedik, nem akarja megmutatni, mi a „magyar virtus”, élménydús időt tölthet el egy ilyen lakóhajón, miközben a Tisza és a Tisza-tó természeti értékeit is felfedezi. Csakhogy épp a biztonsággal kapcsolatban hallottuk a legtöbb kételyt is. Huszonéves, jachtot rendszeresen vezető, s minden nyarat a folyó mellett töltő yuppie, abádszalóki matróz, kiskörei kikötős, öreg horgász, és tengereken hajózó kapitány mind-mind egyetértettek abban: egy ekkora hajót, még ha csak óránként 8-10 kilométeres sebességgel megy is, nem lehet rábízni járatlan hajózókra.
– Ez nem ugyanaz, mint autót vezetni, még ha ugyanúgy van rajta kormány, lehet sebességet adni, fékezni. A Tisza szeszélyes, elég egy zöldár, és másnapra teljesen megváltoznak a hajózási feltételek. Aki a francia csatornákhoz szokott, annak külön kihívás a Tisza: ez nem egy állandó, mesterséges meder, itt a vízállás, a sodrás folyton változik – mondja egy rendszeresen hajótúrázó gyöngyösi férfi, aki a kikötőben horgonyzó lakóhajót mustrálja épp feleségével. Beljebb is jönnek, hogy megnézzék a kabinokat, a konyhát, a felszerelést.
Vonzó, hogy a lakóhajó vadonatúj, de az árakat nem feltétlenül a magyar családok pénztárcájához szabták, a különleges kaland borsos összegbe kerül. A maximum tíz személy szállítására alkalmas Nicols Estivale Octoért szezonon kívüli időszakban – májusban és októberben – két napra 1193 eurót, majd 400 ezer forintot, egy teljes hétre pedig 2387 eurót kell fizetni, ugyanez előszezonban, vagyis júniusban és szeptemberben 1591 illetve 3182 euró. A júliusi és augusztusi főszezonban rövid távra nem bérelhető ki a hajó, itt a teljes hét 3978 eurót kóstál, s ebben még nincs benne az útközben elhasznált gázolaj ára, amit üzemidő alapján, visszatéréskor kell kifizetni. Elvileg a tank az egyhetes út során nem merülhet ki, a visszatankolással pedig nem kell foglalkozni, azt megoldja a kikötő személyzete.
– Nem magyar példa, de előfordult már a hajózás történetében, hogy a vendég a hatszáz eurónyi elkirándult üzemanyag helyett vizet töltött vissza a tartályba, s úgy adta le a hajót, a következő utas pedig már kint, a nyílt vízen szembesült azzal, hogy nem tud tovább menni – mesélte egy tapasztalt kapitány, aki utunk során kalauzolt.
A fenti költségeket egyébiránt még kaució is terheli: 1500-2000 eurót kell indulás előtt letétbe helyzeni, s ha bármilyen sérülés éri a hajót, ebből vonják le a javítás összegét. Könnyen kiszámítható, hogy egy nagyobb család – gyerekek, szülők, nagyszülők – közös nyaralása egy ilyen hajón nagyjából 6000-7000 euró, azaz mostani árakkal számítva kétmillió forint meglétét feltételezi, amiből ráadásul csak a Tisza egy bizonyos szakaszát tudják bejárni. Jövő májustól ugyanis egyelőre csak a Tokaj és Dombrád illetve a Kisköre Tiszalök közötti szakasz lesz járható, mivel a tiszalöki vízlépcsőt felújítják, így itt áthaladni egy ideig még nem lehet.
Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, aki szintén részt vett az újságíróknak és idegenforgalmi szakembereknek szervezett „lakóhajó-bejáráson”, tavaly egy tokaji sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány 4,6 milliárd forintból húsz bérelhető lakóhajót vásárol, vízi utakat jelöl ki és kikötőket épít – ebből nagyjából 1,5 milliárd forintot a húsz hajó megvásárlására költöttek. A hajókat az állami tulajdonú Mahart Zrt. üzemelteti majd – arról nem esett szó, hogy milyen megtérülési idővel, profittal számolnak. Révész Máriusz most hozzáfűzte: tíz hajó már Magyarországon horgonyoz, a többi tíz is hamarosan érkezik. Bemutatta a hajókat gyártó Nicols cég friss, 2020-as katalógusát – a hajóvásárlással némi nemzetközi marketinglehetőség is együtt járt a csomagban amelyben a francia, német, holland és portugál útvonalak mellett már ott a tokaji és kiskörei ajánlat, s szerepelnek a foglalási periódusok. Szavai szerint az első fecskét követhetik majd újabb hajógyártó cégek, fellendítve ezzel közép-és felső-Magyarország vízi turizmusát. Beismerte: a lakóhajó-program a tervezett kezdéshez képest egy évet csúszik, nem sikerült ugyanis időben megépíteni a kikötőket. Ennek egyik oka, hogy a kiskörei és tokaji bázis kivitelezését a közbeszerzésnél meghatározott árnál 20-40 százalékkal drágábban vállalták volna a pályázók. Ezért a csomagot három tartalmi részre bontották szét, amelyekre új közbeszerzést írtak ki, de így legalább a kereten belül maradtak az ajánlatok.
Lakóhajózni – derült ki a próbaúton – minden kétely és nehézség ellenére jó: a nap süt, a Tisza szép, a Tisza-tó élővilága szinte érinthető közelségbe kerül, szürke gémek, sirályok, vadkacsák, vadlibák, bakcsók repülnek felettünk vagy néznek nyugalmasan a partközeli tuskókról. Ilyen tuskók sajnos a víz alatt is vannak, tapasztalatlan hajós könnyed fennakadhat ezen, vagy épp az itt-ott felhordott hordalékoktól csak nyolcvan centiméteres mély mederben – igaz, ezekkel leginkább akkor találkozik az utazó, ha letér a fősodorról és kisebb leágazókon akarna továbbindulni. Utunk során épp ezért többektől is hallottuk: ki kellene jelölni bójákkal azokat a szakaszokat, amiknél érdemes kerülni. Fejes Lőrinc a vízügy kiskörei szakaszmérnökségének vezetője szerint ez eléggé bajos, áradáskor ugyanis a víznek olyan erő a sodrása, hogy simán felszakítja ezeket a jelölőbójákat, s akár kilométerekkel is arrébb sodorja azokat. Mindenesetre a jövő májusi üzemkezdetre – ígérték – lesz egy olyan térkép, amin a biztonságosan hajózható szakaszokat kijelölik.
Ígéret van arra is, hogy a tervezett két báziskikötőből és a további tíz, megállásra, áram- és vízvételre alkalmas kikötőpontból jövő tavaszig megépül legalább annyi, amennyi kényelmessé teszi az utat. Egyelőre még egyik sem készült el, de a szakemberek szerint, ha megvan a helyszíni tereprendezés, ők pár hónap alatt felhúznak egy-egy ilyen megállót. Ezek már csak azért is fontosak, mert itt lehet majd a 220 voltra rácsatlakozni, útközben ugyanis csak akkumulátorról kapják az áramot, a konnektorokról nem lehet laptopot vagy telefont tölteni. A kikötőkben ürítik majd le a szennyvizet is – ezek zárt rendszerűek, a földi személyzet rendelkezik majd azokkal a szivattyúkkal amelyekkel a városi szennyvízhálózatba pumpálhatják át a mosogatáskor, fürdéskor, és a vécé használatakor keletkezett szennylét.
