Az Európai Bizottság és szakmai civil szervezetek kimutatásai, kutatásai szerint a fosszilis üzemanyag-fogyasztást a magyar kormány évente 370-660 millió euróval (120-220 milliárd forinttal) támogatja – tette közzé a Magyar Természetvédők Szövetsége (Mtvsz). Miközben az kabinet Nemzeti Energia- és Klímatervének (Nekt) első változata ilyenek létét tagadja, a szervezet közlése szerint a támogatás a megújulóké négyszeresére rúg. Az EU-tagállamok még a 2009-es G20-találkozón vállaltak kötelezettséget az éghajlatváltozás fő okozójaként számon tartott fosszilis kibocsátások támogatásának kivezetésére. Ez azonban máig nem következett be – szögezi le az Mtvsz. A Klíma Akcióhálózat (CAN Europe), a Föld Barátai Hollandia és az Overseas Development Institute napokban közzétett jelentése sürgeti az uniós tagállamokat, hogy – az EU-szabályok szerint – az év végéig beadandó Nektjükben a kivezetésre vonatkozó átfogó, érdemi tervvel együtt nevesítsék fosszilis támogatásaikat.
Bár tegnap az Alteo új akkumulátoros energiatárolójának átadóján megjelent Áder János és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédeikben a klímakérdés számos szempontját felvetették, ezt a kérdést nem érintették. A köztársasági elnök hitet tett az atom- és megújuló alapú jövőbeni áramtermelés mellett. Áder János többször a szén-dioxid-kibocsátás-mentesség 2050-es elérésének lehetőségeit feszegette, azt uniós szintű „közös célnak” nevezve. (Mint emlékezetes, az Orbán-kormány – az átállásra EU-támogatást kérve – júniusban negyedmagával megvétózta az ezt célzó, 24 tagállam által támogatott uniós vállalás-tervezetet.) A köztársasági elnök - a beláthatatlan átállási költségeket nem említve - üdvözölte, hogy a kormány tervei szerint 2030-ra az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátás-mentessé válik. Hitet tett a megújulós termelés terjedése mellett. Az Alteo új akkumulátoros energiatárolóját szintén főképp az ilyen egységek változékony termelésének kiegyensúlyozása szempontjából nevezte fontosnak. Áder Jánosnak az ellentmondásos ügy kapcsán nem tehettünk fel kérdéseket.
Palkovics László úgyszintén megerősítette az atom- és napelem-alapú áramtermelési jövőre vonatkozó elképzeléseiket. A napelemek tavalyi 700 megawattos (MW) összmérete 2022-re 3 ezer, 2030-ra 7 ezer MW-ra nőhet. Üdvözölte, hogy a múlt héten egy nap a hazai napelemek több áramot állítottak elő a második legnagyobb hazai áramtermelőnek számító Mátrai Erőműnél, megközelítve a paksi atomblokkokból származó mennyiséget is. Az ország szén-dioxid-kibocsátása kapcsán – Áder Jánosnál némiképp óvatosabban – leginkább a kormány tevékenységét kedvező színben feltüntető adatokat sorolta. Így például felemlítette azokat a nyugati államokat, ahol magasabb az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás, elhallgatva azt, hogy ezeknek az államoknak a GDP-je arányaiban ennél is jóval magasabb. Miközben a kormány 2030-as célja a hazai szén-dioxid-kibocsátásnak a 1990-es szinthez viszonyított 40 százalékos csökkentése, a szint már ma 32 százalék, ami tavaly 0,6 százalékkal tovább javult - fejtette ki Palkovics László. Arra azonban nem tért ki, hogy ennek nagy része az ipar 1990-es összeomlására vezethető vissza, illetve a 2002-2010 közötti szociálliberális kabinetek időszakára tehető. Ennek nyomán 2013-ban álltunk már 39,1 százalékon is: azóta tehát jelentősen nőtt a légszennyezés.
