Ismét lendületet vett az építőipar: a KSH legfrissebb adatai szerint a szektor termelése az idén júliusban harmadával meghaladta az egy évvel korábbit. Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületeké 32,2, az egyéb építményeké 34,1 százalékkal. A bővülés júniushoz képest is jelentős, 9,6 százalékos volt. Ha pedig az év első hét hónapját hasonlítjuk össze 2018 azonos időszakával, akkor 34,7 százalékos emelkedés látszik.
Kérdés, a lendület mennyire lesz tartós. A jövőben várható teljesítményt előrejelző új szerződések volumene ugyanis - tavaly júliushoz képest - már 25,5 százalékkal csökkent. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 12,5 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké azonban 40,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az építőipari vállalkozások július végi szerződésállománya 10,2 százalékkal maradt el a tavaly július végitől.
Az előző hónapokban látott átmeneti lassulást követően ismét némi lendületet vett a hazai építőipar, a kapacitáskihasználás viszont várhatóan továbbra is hasonlóan hektikusan alakulhat hónapról hónapra az iparágban – vélekedett az adatok kapcsán Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. Ennek egyik sokat emlegetett oka a szakemberhiány, ami a lakó- és irodaépületek esetében komoly problémákat és csúszásokat eredményez, az utóbbi egy évben láthatóan csökkent az átadások száma. Az újra 27 százalékra emelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást a következő időszakban – ahogy az az építési engedélyszámokon is látszik -, a lakóingatlan piac jelentős fékező tényező lesz az építőipari konjunktúrában a következő években. Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak és fenntarthatják a kiemelkedő lendületet – tette hozzá Horváth András, megjegyezve: a kivitelezési kapacitáskorlát és szakemberhiány itt is fékezheti átmenetileg a kibocsátást. Ezzel együtt az idén 30 százalék körüli növekedésre számít az elemző az iparágban, amely így továbbra is kiemelkedő mértékben járulhat hozzá a GDP-hez.
Szerinte az építőiparban folytatódni fog a bérek emelkedése és fehéredése, a szakképzett munkaerő egy része fokozatosan visszaáramlik majd a szektorba, így enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát.
