Jóváhagyta az amerikai külügyminisztérium 141,5 millió dollár (körülbelül 42,5 milliárd forint) katonai segély kifizetését Ukrajnának. Ha a következő 15 napban a Kongresszus nem emel kifogást, akkor az összeget még ebben a hónapban kifizethetik. A segély hivatalos célja az orosz agresszió megfékezése, ami a gyakorlatban változatos támogatást jelent. A Defensnews védelmi szakportál szerint jut pénz többek között például tanácsadásra, kiképzésre, angoltanításra, szimulátorokra, kommunikációs eszközökre, de olyan halálos eszközökre is, mint a mesterlövész fegyverek vagy rakétavetők, valamint külön forrásokat szánnak a Fekete-tenger biztonságának megteremtésére.
Ezzel párhuzamosan úgy tűnik, az amerikai védelmi minisztérium további 250 millió dolláros (75 milliárd forintos) katonai segélyének a kifizetése elől is elhárul az akadály. A tetemes összeg az utóbbi hetekben, hónapokban nagy belpolitikai vihart kavart az Egyesült Államokban, miután Donald Trump elnök konzultált Mark Esper védelmi miniszterrel és az azóta menesztett John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval, és az ukrajnai segélyek visszatartását és újravizsgálását rendelte el. A Fehér Ház kommunikációja szerint ennek oka az volt, hogy az elnök biztosra akar menni, hogy az amerikai adófizetők pénze jó helyre megy, és nem tűnik el az ukrán korrupció mocsarában. Továbbá állítólag Trump szerette volna, ha Ukrajna katonaságának fejlesztéséből mások is kiveszik a részüket. Az elnök már választási kampányában is azt ígérte, hogy alaposan meg fogja nyirbálni az Egyesült Államok külföldre irányuló támogatásait.
Csakhogy később a Washington Post úgy értesült, a segélyek visszatartása mögött valójában az állhatott, hogy Trump így próbált meg nyomást gyakorolni Volodimir Zelenszkijre. Állítólag az amerikai elnök személyes ügyvédje, Rudolph W. Giuliani Madridban találkozott az ukrán államfőhöz közeli személyekkel, hogy rávegyék, indítsák újra a vizsgálatokat a demokraták egyik legesélyesebb elnökjelöltjével, Joe Bidennel és fiával, Hunter Bidennel szemben. Utóbbi egy ukrán energetikai vállalat igazgatótanácsában dolgozott, amely korrupciós ügybe keveredett. Apja pedig azért került bajba, mert maga dicsekedett el vele, hogy Barack Obama alelnökeként kirúgatta az ukrán legfőbb ügyészt, aki nem mellesleg fia ügyében vizsgálódott. Végül az ügy vádemelés nélkül végződött, de Trumpnak nyilván jól jött volna, ha felmelegítik az ügyet. Terveit végül az hiúsíthatta meg, hogy republikánus képviselők is jelezték: Ukrajna túl fontos ahhoz, hogy belpolitikai játszmákra használják fel, és készek a demokratákkal szavazni, ha kell.
Az amerikai médiában megjelentek olyan vélemények is, miszerint a segélyek visszatartásának valódi oka, hogy az amerikai elnök „nem akar csalódást okozni” Vlagyimir Putyinnak. Tény, hogy Donald Trump rendre tesz barátságos gesztusokat az orosz elnöknek. A Krím-félsziget orosz bekebelezéséért a felelősséget például hajlamos demokrata elődjére, Obamára kenni, nemrégiben pedig meglebegtette, hogy visszahívná Oroszországot a világ legerősebb gazdaságait tömörítő G7-ek tanácskozására. Beszédes az is, hogy a májusban megválasztott Zelenszkij még mindig nem jutott el a Fehér Házba, bár augusztusban már felmerült egy találkozó lehetősége a közeljövőben. Másrészt viszont a gesztusokon túl az Egyesült Államok – és benne a politikai elit – rendre kiáll Ukrajna mellett, szót emel az orosz agresszió ellen, és eddig másfél milliárd dollár segély kifizetése mellett kötelezte el magát.
