„Jövő évtől lesz egy diplomatánk, aki éves szinten néhány alkalommal, rövidebb időszakokra Szíriába utazik a humanitárius támogatások után követése és más konzuli feladatok ellátása céljából. Ez több uniós tagország gyakorlatával egybevág” - ezt a választ küldte lapunk érdeklődésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a Financial Times (FT) információra reagálva, amely szerint újjáépítenénk diplomáciai kapcsolatainkat Damaszkusszal.
A brit pénzügyi lap uniós forrásokra hivatkozva - a külügy válaszával összhangban - azt írja, a cél a magyar segélyek felügyelete lehet, ugyanakkor emlékeztetnek rá, Magyarország jelentéktelen donornak számít Szíriában. Az FT rámutat, számos uniós tagállam - valamint nyilvánvalóan Washington is - ellenzi a kapcsolatok rendezését az Aszad-rezsimmel. Egy névtelenül nyilatkozó európai diplomata szerint „Magyarországon nemzeti sport Brüsszel idegesítése”.
A lap összesítése szerint Csehország az egyetlen uniós állam, amely a háború kirobbanása után nem zárta be nagykövetségét, Románia képviselete a libanoni Bejrútból működik, valamint még Bulgáriának van alacsonyabb, ügyvivői szintű diplomáciai képviselete. Eddig inkább az Öböl-menti arab államok nyitottak a háborús bűnökkel vádolt szír kormány felé, nemrégiben Bahrein és az Egyesült Arab Emirátusok nyitotta újra damaszkuszi képviseletét.
Az nem teljesen világos, hogy Magyarország mit nyerne a diplomáciai kapcsolatok felfrissítésével, amit legfeljebb Moszkvában néznének jó szemmel. A migráció helyi kezelésében, a keresztények megsegítésében - bár a szíriai keresztények már nincsenek veszélyben -, a lassú újrakezdésben esetleg segíthet a helyi képviselet. Hasonló logika alapján nyitottuk újra nagykövetségünket két évvel ezelőtt Líbiában is.
A KKM levelében emlékeztetett, hogy Magyarország a közel-keleti keresztényeknek nyújtott támogatások keretében több szíriai közösséget segít, emellett számos szíriai diák tanul Magyarországon ösztöndíj keretében.
