A Greenpeace „Klímagyilkos autóipar” című jelentésében a világ 12 vezető autógyártójának az éghajlatunkra gyakorolt hatásáról számol be. A „piszkos tizenkettőből” a hazai Audi gyárat is magáénak tudó Volkswagen-csoport lett a legfőbb klímagyilkos, amelyet a Renault Nissan, a Toyota, a General Motors, majd a Hyundai-Kia csoport követ.
2018-ban a három német autógyártó cég (VW, Daimler, BMW) együttes kibocsátása több volt mint Németország teljes évi kibocsátása. A Volkswagen egymaga pedig több szén-dioxiddal terhelte a klímát, mint Ausztrália. Dacára annak, hogy a klímaválság hatásait már most érezhetőek, az autógyártó cégek tovább növelik az átlagnál is sokkal több szén-dioxidot kibocsátó SUV-ok (utcai terepjárók) gyártását. Európában a ezek piaci aránya a 2008-as 8 százalékról 2018-ra 32 százalékra nőtt, az USA-ban tavaly közel 70 százalék volt a piaci részesedésük.
A környezetvédő szervezet azt várja az üzleti és a politikai élet szereplőitől, hogy viselkedjenek a klímavészhelyzetnek megfelelően: 2028-ig vezessék ki a szennyező belsőégésű motorokat, fejlesszék az elektromos közlekedést és javítsák a közösségi közlekedés minőségét. Benjamin Stephan, a Greenpeace Németország közlekedés- és klímakampányosa szerint „a belsőégésű motoros járművek hatékonyságának növelése és a hibridek terjedése csak ráncfelvarrás a klímavészhelyzet időszakában. Ennél jóval felelősségteljesebb hozzáállást várunk el az autóipartól. Az lenne a feladatuk, hogy lehetőséget adjanak az embereknek a valóban zöldebb, tisztább és klímabarátabb közlekedési eszközök választására.”
A párizsi éghajlatvédelmi egyezmény céljainak eléréséhez, a globális felmelegedés 1.5°C alatt tartásához a Greenpeace szerint többek között arra van szükség, hogy az autógyártó cégek:
vezessék ki 2028-ig a dízel, benzines és hagyományos hibrid motorokat;
hozzák nyilvánosságra ütemtervüket, amelyben bemutatják, miként állnak át a lehető leghamarabb a kisebb, energiahatékonyabb elektromos járművek gyártására;
növeljék az elektromos járművek (EV) kutatás-fejlesztésére fordított összegeket annak érdekében, hogy az akkumulátorok gyártása társadalmi és környezeti szempontból is megfelelő legyen.
Itthon különösen sok a teendő – olvasható a zöld szervezet közleményében, mert megfelelő intézkedések hiányában Magyarország kezd a nyugat-európai nagyvárosokból kitiltott régi, különösen szennyező járművek lerakatává válni. A dízelüzemű személygépjárművek száma több mint duplájára nőtt az elmúlt 12 évben, és nőtt az autók átlagéletkora is. Magyarország nem rendelkezik megfelelő tervekkel a közlekedésből származó üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére sem, pedig ez folyamatosan nő.
