„Érdekes problémával szembesültem a napokban. Fákat szeretnénk ültetni bekötő utak mellé, nem is keveset, sok százat. A kiszemelt terület két oldalán szántóföldek vannak, amelyeket egy új fasor megfelelően tudna védeni az erős széltől, eróziótól, stb. A gazdák azonban nem igazán lelkesek, noha nekik egy fillérbe sem kerül a faültetés. Hogy miért? Mert attól félnek, hogy a földterületüket a fák beárnyékolják és a műholdas területmérés (MEPAR) az árnyékolt részt levonja a földalapú támogatásra jogosult területből, így kevesebb támogatást kapnak. Ez régóta gond, s emiatt a gazdák igyekeznek kivágni azokat a fasorokat, ahol a lombozat belóg a területre. Emiatt egyre soványodnak a szélerózió csökkentésére szolgáló fasorok, s egy idő után el is tűnnek” - írja Facebook-oldalán egy lapunkban is rendszeresen publikáló agrárszakember, jelezve, milyen abszurd helyzetekbe kerülhet, aki Magyarországon fát, erdőt akar telepíteni, és milyen összetett okai vannak a faállomány csökkenésének.
Pedig az állam elvben szeretné, ha több erdőnk lenne. A szaktárca (vagyis az agrárminisztérium) 2016-ban 62 oldalas Nemzeti Erdőstratégiában (NES) foglalta össze, hogy a kormány szerint mik lennének a fejlesztési célok, illetve az elérésükhöz megoldandó feladatok. A NES alapján az erdőknek természetvédelmi, gazdasági és közjóléti funkciókat kell betölteniük: elvárás „a gazdálkodás és az erdei ökoszisztémák folyamatainak összehangolása, illetve az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások megvalósítása”. Az elmúlt három évben – annak ellenére, hogy időközben a világban és Európában is alapvetően átalakult az erdőkről való gondolkodás, elsősorban a fenyegető klímakrízis miatt – a stratégiához nem nyúltak hozzá, igaz, az agráriumnak ez a speciális ágazata évtizedekben-évszázadokban tervez. Előrelépés viszont, hogy legalább a hivatalos kommunikációban megjelent a klímavédelem szempontja. Egyértelmű cél, hogy a hazai erdőterületeket bővíteni kell. - A meglévő, nagyjából 21 százalékos erdőborítás az éghajlati, domborzati és vízrajzi lehetőségeit figyelembe véve 25-27 százalékra növelhető – mondta a Népszavának Zétényi Zoltán erdőmérnök, a ForestPress szakportál főszerkesztője.
Mint kérdésünkre kifejtette az erdőtelepítés fafajtól, talajtól, domborzattól függően hektáronként akár több millió, egyes esetekben 10 millió forintos, vagy azt meghaladó nagyságrendű beruházást igényel. A szükséges forrást elsősorban a magánerdészeteknek kell előteremteni, az állami erdőgazdaságok lehetőségei e téren erősen korlátozottak - meglehetősen nehezen juthatnak például új telepítésre alkalmas területekhez. Pozitív fejlemény, hogy az előző kormányzati ciklusban elfogadott új szabályozás valamelyest megkönnyítette az állami erdészetek terjeszkedését. Az erdősítés azonban nagyrészt így is a magán erdőbirtokosokra hárul, az ő anyagi erejük pedig véges. Általános tapasztalat, hogy a korábbi támogatási összegek és periódusok a „támogatott erdőápolási idő” viszonylagos rövidsége) nem ösztönözték érzékelhetően a telepítéseket. Emiatt az elmúlt években megcsappant a telepítési kedv, és volt olyan esztendő, amikor 1000 hektár (tíz négyzetkilométer) erdőt sem telepítettek az országban. Sokan ugyanis úgy számoltak, hogy a befektetésük legkorábban 6-10 év múlva kezd el megtérülni az első gyérítések során, ilyen távlati üzletbe pedig nem érdemes belevágni – főleg úgy, hogy közben az erdőtelepítés, ápolás költségei (energia, munkabér, mag, csemeteárak) folyamatosan emelkedtek.
A szántóföldi kultúrákkal az erdőgazdálkodáshoz képest töredéknyi munka és pénz befektetésével hektáronként 70 ezer forintos területalapú uniós támogatáshoz juthatnak – az erdőtelepítéshez és fenntartáshoz megszerezhető forrásoknak ezt a mértéket kellene ellensúlyozniuk. A 2014-2020-as ciklusra vállalt 20 ezer hektárnyi új erdőtelepítésből eddig csak bő 6 ezer teljesült (az elbírálásra váró pályázatokkal, vagyis a jelenleg még csak papíron meglévő „erdőkkel” együtt): Nagy István agrárminiszter épp a napokban jelentette be, hogy a kormány az Európai Bizottsággal egyeztetve az erdőtelepítéshez kapcsolódó támogatások igen jelentős emeléséről döntött - jelentette be ma Nagy István agrárminiszter egy budapesti sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy az erdőtelepítéshez igényelhető jövedelempótló, és az ehhez kapcsolódó erdőápolási támogatások összegét és időtartamát mind megnövelték.
Zétényi Zoltán hangsúlyozta: mielőbb meg kell oldani az erdőgazdálkodásban is súlyos gondokat okozó osztatlan közös tulajdon kérdését. A sokszor fellelhetetlen tulajdonostársak miatt szinte lehetetlen fontos döntéseket hozni (például a telepítésről), a megoldáson egyelőre dolgoznak a tárcánál.
