Az elmúlt hetek forintgyengülése is rávilágított arra, hogy a hazai fizetőeszköz folyamatosan leértékelődött az elmúlt években. A régióban ráadásul a forint gyengült a legnagyobb mértékben. A forintárfolyam csütörtökön már megnyugodni látszott: az elmúlt napok vesszőfutása után az euró ára csütörtökön 329,2 forintra esett, ami 2,8 forinttal alacsonyabb a 332 forintos történelmi csúcsnál, amit a múlt héten sikerült összehoznia a hazai devizának. A következő hetekben tér nyílhat a forint további erősödése előtt, sőt a Reuters elemzői konszenzusa szerint egy éves előretekintésben 4 százalékot is izmosodhat.
A forintra rá is fér egy kis erősödés, hisz 2010 óta - az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta - a régiós devizák közül messze a forint produkálta a legnagyobb gyengülést. Kilenc évvel ezelőtt, 2010 szeptemberében még csak 284,7 forintot kellett adni az euróért, cikkünk írásakor már 329,2 forintot. Vagyis kilenc év alatt 16 százalékkal drágult az euró. A gyengülő árfolyamból egy gazdaság rövidtávon tud profitálni, ám az nem tartható, hogy hosszútávon a nemzeti deviza gyengülésre építse versenyképességét.
Márpedig a kelet-közép európai valuták összehasonlításából jól látható, hogy míg kilenc év alatt a forint 16 százalékkal gyengült, addig a román lej is csak 11 százalékos árfolyamesést produkált. A magyar gazdasággal leginkább összevethető cseh és lengyel valuta 10, illetve 9 százalékot vesztett értékéből az euróval szemben. A szlovák korona pedig eltűnt a piacról, hiszen északi szomszédunk már rég az eurózóna tagja, így a szlovák gazdaságot elkerülik a pénzpiaci turbulenciák.
Régiónkban kakukktojás is található: a horvát kuna, amely kilenc év alatt alig 2 százalékkal értékelődött le. Emiatt magyarok százezrei érzik, hogy évről évre drágább számukra a horvátországi nyaralás. Míg 2010 szeptemberében elég volt 39 forintot adni egy kunáért, az csütörtökön már 44,7 forintba került. Első látásra ez nem tűnik nagy összegnek, ám 15 százalékos drágulást jelent.
Hosszú távon marad a forintárfolyam ingadozása, míg a környező országokban lassan mindenütt bevezetik az eurót. Szlovákia és Szlovénia példája is mutatja, hogy ebből a magyarországihoz mérhető, viszonylag kis gazdaságok profitálni tudnak. Hiába a jó példák, az uniós csatlakozáskor vállalt euróbevezetési kötelezettség, ma úgy tűnik, hogy amíg a jelenlegi kormány lesz hatalmon, addig megtartja az önálló fizetőeszközt. A döntést a kormány részint gazdasági megfontolásokkal indokolja, hisz a forint gyengítésével növelni tudja az ország versenyképességét. Az eurózónához való csatlakozás ráadásul a pénzügyi önállóság egy részének a feladását is jelentené, ami Orbán-kormány számára vállalatlan.
