Az év eleje óta 7,3 százalékkal gyengült a dollárral szemben a forint, tegnap már a zöldhasúért 303,1 forintot is kértek, míg az év elején 281,7 forint volt az amerikai deviza ára. A tegnapi dollár-forint árfolyam egyébként 18 éves mélypont – ami azért különösen fájó, mert a kőolajárakat mind a mai napig dollárban jegyzik, így az erősödő dollár hatása záros határidőn belül meglátszik majd a hazai üzemanyagárakban. Január óta nemcsak a dollárral szemben, de környező országok fizetőeszközeivel szemben is leértékelődött a forint, ha nem is oly erőteljesen mint a dollár esetében.
Az év eleje óta az euróval szemben és a horvát kunával szemben három százalékot vesztett az értéből a forint, de a cseh koronához képest is 2,1 százalékkal kedvesebbet ér, a román lejjel és a brit fonttal szemben pedig 1,4 százalékot vesztett az értékéből. Vagyis, ha hosszabb távon nézzük a forint árfolyamát az látható, hogy kis mértékben minden devizával szemben gyengült, emögött pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikája keresendő. Ám nem úgy, ahogy azt sokan gondolnák, ugyanis az év eleji forinterősödés egy forint melletti spekuláció eredménye volt – mondta a Népszavának Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Az év elején a piac ugyanis arra számított, hogy az MNB kamatemelési periódusba kezd – vagyis piac forinterősödésre számított. A kamatemelési hullám azonban elmaradt. Eddig mindössze egy alkalommal emelt, akkor sem az alapkamaton, hanem az egynapos betéti marzson 0,1 százalékot a monetáris tanács. Így a várakozások kiárazódtak és a forint a nyár elejére visszatért a 320-325 közötti sávba. Innen lépett ki augusztus elején és értük el a múlt héten a 332 forintos euróval a történelmi csúcsot – de ez már kizárólag nemzetközi trendek lecsapódása a hazai árfolyamon – mondta Török Zoltán.
Míg január eleje óta megfigyelhető a forint enyhe trendszerű gyengülése, az elmúlt hetek árfolyamváltozásairól már mindez nem mondható el. A forinttal együtt mozog lengyel złoty és a cseh korona is - vagyis az elemzőknek abban igazuk van, amikor a nemzetközi folyamatokra (a Brexitre, a kereskedelmi háborúra, az olasz kormányválságra) hivatkoznak. A devizapiacot, így például a forint árfolyamát is – kis túlzással – Twitter-üzenetek rángatják; sok függ attól, hogy Donald Trump épp melyik lábával kelt fel – vélekedett Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője a Népszavának elmondta, hogy véleménye szerint az MNB mindaddig nem lép, amíg a forint gyengesége nem veszélyezteti az inflációt, vagy amíg hirtelen nagyot nem gyengül a forint. A gazdasági növekedés idehaza és külföldön is lassul, ez pedig hűti az inflációt - így könnyen lehetséges, hogy a jegybank kibekkelheti a következő heteket érdemi beavatkozás nélkül. Suppan szerint kérdéses, hogy az MNB egy kamatemeléssel vagy bármilyen más monetáris szigorítással tudná-e a forintot erősíteni globális folyamatokkal szemben. A kérdés hamarosan elválik, ugyanis, ha a várakozások szerint az Európai Központi Bank a következő ülésén csökkenti az eurókamatot, akkor annak elvileg forinterősítős hatása kell, hogy legyen – tette hozzá az elemző.
Török Zoltán is azzal számol, hogy mind az EKB, mind a amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve kamatcsökkentésre illetve a monetáris politikájának lazításra készül a következő hetekben – így ha az MNB nem követi a nagy jegybankok példáját, akkor a forint erősödni tud majd az ősz folyamán. Ráadásul a EKB élén Mario Draghit Christine Lagarde váltja, a piac pedig arra számít, hogy az új vezető szuperlaza monetáris kommunikációt fog majd folytatni – ez pedig tovább segítheti a forint árfolyamának erősödését.
