A honlapján a „természet nyomában alkotunk” szlogent hirdető C&C Property Holding Kft. újranyitási kérelme miatt kiírt közmeghallgatásról az elmúlt napokban rengeteget cikkeztek – mivel a cég azon a napon, melyre kiírták a nyilvános fórumot, az engedélyeztetési eljárás szüneteltetését kérte, a képviselői meg sem jelentek az utolsó pillanatban okafogyottá vált közmeghallgatáson.
Az esemény több száz fős lakossági fórummá alakult, melyen a „Pilis a miénk!”, „Erdőt akarunk, nem bányát!”, „Hazugok, rablók!” bekiabálások közepette paprikázták fel a közhangulatot a helyi lakók, Pilisvörösvár és Pilisszántó polgármesterei, Hadházy Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője, ellenzéki politikusok és a szakhatóság emberei.
A konklúzió: ha nincs eljárás, ami ugye augusztus 27-e óta szünetel, valószínűleg újranyitás sem lesz, de azért biztos, ami biztos alapon Hadházy Sándor felvetette egy véleménynyilvánító népszavazás lehetőségét, hozzátéve, hogy a környezetvédelmi törvényben nincsenek az effajta engedélyezési eljárás során figyelembe veendő lakossági tiltakozással kapcsolatos passzusok. Mellékesen és sokat sejtetően azt is megjegyezte, hogy szerinte az utóbbi két évtizedben az agglomerációba kiköltöző 300 ezer ember a maga életmódbeli igényeivel összehasonlíthatatlanul nagyobb terhelést ró a Pilisre, és követel sokszor indokolatlanul nagy környezet-átalakítást, mint egy 3 hektáros mészkőbánya.
Az eset kapcsán felmerül a kérdés, hogy ki és milyen jogon kezdhet bármit is egy évtizedek óta parlagon heverő, egykori bányaterülettel? A Pilisvörösvár II-n valamikor az 1990-es évek végén folyt utoljára mészkőkitermelés, a csonkolt területet azóta elkezdte visszavenni a természet, lényegében benőtték a fák és a bozót. Bár a Bányafelügyelettől próbáltuk megtudni, milyen szabályozás vonatkozik egy elhagyott egykori bányaterületre, azaz meddig bánya a bánya, választ tőlük nem kaptunk. Holczer Róbert bányajogász azonban, aki már több ad hoc újranyitási ügy kapcsán képviselte az ellenzőket, elmondta, hogy abban az esetben, ha az egykori bányavállalkozó határozatlan időre kapta meg a területet, környezetvédelmi hatástanulmány nélkül, igényelheti annak újranyitását.
„Persze a hatóság dönt, de a lehetőség adott, még akkor is, ha a környéket időközben (25 évről van szó) kiemelt természetvédelmi övezetté nyilvánították. Mivel a bányára még azelőtt adtak engedélyt, mielőtt a Pilis Natura 2000-es státuszt kapott volna, a környezetvédelmi korlátozások arra a 3 hektárra nem vonatkoznak.” A jogász szerint ilyen esetekben az önkormányzatnak van lehetősége intézkedni a bánya hivatalos bezáratásáról – ezt akkor is meg kell lépnie, ha ott évtizedek óta semmi mozgás nincs. Ilyen intézkedés nem történt, mint ahogyan – lévén jogilag „csak szünetel” a bányaművelés – arra sem lett senki kötelezve, hogy a szabályozás szerinti módon eljárva rendezze a terepet. Azt elkezdte megtenni a természet, aminek egyelőre nincs joga a sok helyütt hibádzó törvényi szabályozással szemben.
