Az érintettek, miután nagy többségükben vállalkozók, formailag „szabadságra mentek”, és erre az időre valamennyien megszervezték az ügyeleti helyettesítésüket. A koordinátor Nagy Ákos keszthelyi fogorvos információ szerint mindössze nyolc százalékra tehető azok aránya, akiket eltántorított a minisztérium utolsó pillanatban érkezett ajánlata.
A demonstrálók a MOK fogorvosi tagozata által 2016-ban még 1,6-1,7 millió forintra becsült havi finanszírozást kérik a kormányzattól. A minisztériumi ajánlat ezzel szemben 2022-re mintegy 1,2-1,3 milliós havi díjat helyezett kilátásba. Emellett ígértek még egy idei egyszeri másfél milliós juttattatást, amit Nagy Ákos tapasztalatai szerint egyes orvosokat eltántorította a demonstrációtól. Akciójuk annak ellenére indult el, hogy a minisztérium a hétvégén az RTL-klubnak írt közleményében már arról beszélt, hogy megegyeztek a fogorvosokkal, mondván, hogy a sztrájk-szervezésben egyébként többségükben részt nem vevő orvosi kamarai tagozat megyei elnökei 19:3 arányban elfogadhatónak ítélték a tárca javaslatát. Csakhogy az aktív érdekvédőknél éppen fordított a helyzet, ami Nagy Ákos szerint azt jelzi, hogy a kamarai tisztségviselők gondolkodása és fellépése kezd elszakadni az alapellátó orvosokéitól.
Lapunk úgy tudja, a demonstrációról szóló lakossági tájékoztatót, valamit az ügyeletek elérhetőségét több önkormányzat saját honlapjára is kitette. A Népszava gyors mérlege szerint a rendelések jó része országszerte leállt.
„Miért éppen a fogorvosoknál lenne minden rendben?”
- Mi a fene!? – lepődött meg egy középkorú férfi a kaposvári Ezredév utcai fogorvosi rendelőknél. Merthogy hiába kapaszkodott föl a első emeletre, csak lezárt ajtókat talált, valamint egy magyarázatot az elmaradt rendelésre: a körzeti fogorvosi praxisok alulfinanszírozottsága miatt a fogdoktorok szeptember első két hetében figyelemfelkeltő akciót tartanak, s emiatt csak ügyeleti rendszerben fogadják a pácienseket. Kaposváron a tíz körzetből naponta csak egyben dolgoznak, a fogorvosok mindegyike egy-egy napot vállalt – saját alaprendelési idejében, így a jövő héten négyszer délelőtt lesz rendelés valahol, s csak egyszer délután –, az első hétfőn például a külvárosi, Rét utcai körzetbe kellett elzarándokolnia, akinek problémája akadt a fogaival.
– Ilyen egy rohadt világot! – tapogatta meg automatikusan az arcát a középkorú férfi, majd szentségelve leballagott a lépcsőn. Egy szinttel lejjebb már megnyugodott kissé, ugyanis segítőkészen fordított vissza egy nyugdíjas asszonyt, az ajtóból, nehogy fölöslegesen mássza meg a lépcsőket. Marika nénivel jó fertály óra múltán találkoztunk megint, amikor a taxija megállt a Rét utcai rendelő előtt.
– Gordán doktornőhöz mentem volna, az éjjel arra ébredtem, hogy nyilall a fogam bal fent – magyarázta. – Most nem tudom, mit csináljak, remélem, ez a doktornő fogad majd.
Pataki Ildikó – aki nem akart nyilatkozni – rendelése elvileg tíz órakor kezdődött, fél órával előtte már heten vártak a fogorvos asszonyra. Közülük ketten más körzetből. Marika néni mellett egy nyugdíjas férfi a város másik végéből, a Pécsi utcából érkezett.
– A körzetes orvosom, Felczán doktornő már hetekkel ezelőtt mondta, hogy mi lesz szeptember elején, de hát, ha egyszer fáj a fogam, mit csináljak? – tárta szét a kezét.
A várakozók többsége viszont nem hallott az akcióról, érdeklődve-hümmögve olvasgatták a tacepaót. Egyikük, egy harmincas férfi, miután végigfutotta, kiment a rendelő elé rágyújtani.
– Éheznek a fogorvosok, mi?! – jegyezte meg pikírten, amikor a véleményéről kérdeztük. – Csak meg kell nézni, milyen autókkal járkálnak… - legyintett nagyot slukkolva. Más betegek viszont inkább az orvosokkal értettek egyet, egy fiatal nő gyors előadást tartott az alulfinanszírozott egészségügyről és oktatásról, s a fogorvosi akciótól pillanatok alatt eljutottunk a kaposvári szülészet-nőgyógyászaton uralkodó áldatlan állapotokig. – Miért éppen a fogorvosoknál lenne minden rendben? – tette föl végül a költői kérdést.
Erre a kormány is rájöhetett, hiszen, ahogyan elsőként a Népszava írta meg, a figyelemfelkeltő akció – a fogorvosok kiemelték, nem sztrájkról van szó – előtti utolsó munkanapon, pénteken Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár új finanszírozási javaslattal állt elő: az idén 1,5 millió, jövőre havi plusz 250 ezer, 2021-ben pedig havonta újabb 140 ezer forintot kapnának a praxisok.
– Elmennek a francba! – foglalta össze a szakma általános véleményét az egyik kaposvári fogorvos jelezve, noha a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi tagozatának gyűlésén a megyei elnökök 19:3 arányban elfogadták a javaslatot, a fogorvos-társadalom elutasítja az odadobott koncot. – Ez is mutatja a kormány hozzáállását – tette hozzá a felháborodott szakember –, évekig hitegetnek, mondhatni szarnak ránk, aztán, amikor összefog a szakma, s beleáll a harcba, akkor megpróbálnak üveggyöngyökkel megvenni.
– Sokat persze nem remélek – jegyezte meg egy másik kaposvári fogorvos. – Meg kell nézni, hogyan nyírnak ki mindenkit, aki nem úgy ugrál, ahogy ők fütyülnek. Ha az akadémiát simán bedarálták, akkor mire számíthatunk mi? Amúgy azért undorító a kormány pénteki javaslata, mert az átlagember, aki nincs tisztában a praxisok állapotával, az amortizálódott gépekkel, a lehetetlen körülményekkel csak annyit lát hall, hogy milliókat adnak a fogorvosoknak, azok meg csak elégedetlenkednek és nem akarnak dolgozni. Pedig hiába csak ügyeleti rendszerszerűen működnek a körzetek a következő két hétben, azért senki sem küldi el a betegeit. Nekem is be voltak írva előjegyzéses páciensek, természetesen őket nem küldöm el, akivel meg lehetett oldani, átütemezte, akinek olyan panasza volt, fogadom. Nem úgy kell elképzelni, hogy minden orvos fogta és kiírta magát két hét szabadságra, aztán elment a Bahamákra. A szabadságolás persze igaz, máshogy nem lehetett volna legálisan összehozni az akciót, csak így, előre bejelentett helyettesítéssel. De senki se higgye, hogy ez arról szól, hogy a fogorvosok két héttel meg akarják hosszabbítani a nyaralásukat!
Ki húz fogat háromszáz forintért?
Fájdalmasan szorítja arcát egy középkorú asszony az egri körzetes fogászati rendelőközpont egyik helyisége előtt. Beszélni alig tud, csak a fejét rázza, mikor megkérdem, tud-e a fogorvosok sztrájkjáról. Majd akadozva mégis elmeséli: nem itt él, vendégségben volt a városban, hétvégén tört rá a fogfájás, de szombaton és vasárnap nincs, csak hétfő reggeltől van ügyelet, addig fájdalomcsillapítókon próbálta túlélni a napokat. Egyedül ül az egész váróban, később egy fiatal férfi érkezik még, egy csipeszbe szorított kis röntgenképpel a kezében - lassan már dél lesz, a délelőtti műszaknak mindjárt vége. A folyosóra legalább még tíz másik rendelő ajtaja nyílik – azaz nyílna, ha dolgozna odabent valaki. A társadalombiztosítással (tb) szerződésben álló tizenhat egri fogorvos közül két hétig ugyanis naponta csak egy-egy veszi fel a munkát, s csak sürgős eseteket látnak el. A portán ülő hölgy szerint sok beteg be se jött a rendelőbe, telefonon kérdezték meg, hogy van-e bent fogorvos, s ha igen, ellátják-e őket, két hétig ugyanis csak a sürgős eseteket kezelik, foghúzást igen, de fogtömést például nem vállalnak.
A hétfő délelőtti „ügyeletes” Boros Gábor fehéren-feketén, számokkal alátámasztva mondta el, miért súlyosan alul-finanszírozott a térítésmentes állami fogorvosi ellátás.
- Egy foghúzásra a tb 300 forintot ad, miközben maga az érzéstelenítő injekció egy adagja 500 forintba kerül, s akkor még nem beszéltünk munkabérről, rezsiről, eszköz-beszerzésről. Egy tömés után az államtól 1600 forintot kapunk, ehhez képest a jobb minőségű tömőanyagok egy grammja akár 5000 forint is lehet. A gyökérkezelést 2400 forintra „árazták be” számunkra, miközben egy ilyen kezelés nem egyszeri, hanem olykor féltucatnyi alkalom – bele se merek gondolni, hogy ha csak a munka időtartamát venném, mennyi lenne a „gyökérkezelős” óradíjam – mondja.
Szavai szerint szerződésük alapján nagyjából 800-900 ezer forintot kapnak havonta a tb-től, ebből kellene fedezni az orvos, az asszisztens napi hat órás munkabérét, s azok járulékos költségeit, a rendelő fenntartását, az alapanyagok, a gépek, eszközök beszerzését. A finanszírozás évek óta nem elegendő az ellátásra, ehhez képest hiába kongatják a vészharangot, az állam nem lép.
- Nem is akarom kiszámolni, hogy az elmúlt esztendőkben hány millió forintot raktam be én az állam zsebébe, vagyis lefordítva: mekkora az az összeg, amiért - noha a feladatot teljesítettük - az állam mégsem fizette meg a valós bekerülési költséget – mondta egy másik egri fogorvos. Szavai szerint a köztudatban az él, hogy egy fogorvos degeszre keresi magát, s a betegek jó része talán nem is érti, miért „sztrájkolnak”. - A bevételünk, vagyis amiből valóban megélünk, az a magánpraxisból származik, ezt azonban az állami finanszírozású hat órás műszak előtt vagy után működtetjük, s az utolsó csavarig a saját pénzünkből vesszük meg ide a legkorszerűbb műszereket. A betegek egy része nem tudja kifizetni a magánrendelést, a befizetett járulékai alapján azonban mindenkinek joga van az ingyenes orvosi ellátást igénybe venni – ennek fenntartása azonban nem a fogorvos, hanem az állam dolga, nála van ugyanis a kasszakulcs – tette hozzá.
Megkérdeztük az egri polgármesteri hivatalt is a fogorvosok munkabeszüntetéséről. Tőlük azt a választ kaptuk, hogy Egerben a háziorvosi ellátáshoz hasonlóan körzetenkénti felosztásban működik a fogászati ellátás, sztrájkról pedig nincs tudomásuk.
