MSZP;gázár;Tóth Bertalan;

- Gázárról kérdez az MSZP

Miután az Orbán-kormány a tőzsdei gázárak összeesése ellenére sem hajlandó csökkenteni a lakossági tarifát, Tóth Bertalan MSZP-elnök a hatóság előkészítő anyagaira kíváncsi.

Közérdekű adatigényléssel szeretné megismerni Tóth Bertalan MSZP-elnök a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által 2010 óta az illetékes miniszternek küldött gázárjavaslatokat – tudta meg a Népszava. Ma már pontosan tudjuk, hogy a kormány évek óta jelentősen többet fizettet a lakossággal a gázért, mint amennyibe annak beszerzése kerül – közölte az ügy kapcsán megkeresésünkre az ellenzéki párt elnöke. Míg a gáz a tőzsdén most körülbelül 35 forintba, addig egy átlagos magyar lakossági fogyasztónak 101 forintba kerül.   

Pontosan tudjuk, hogy az ágazatban keletkező százmilliárdos profitból a NER oligarchái és a multinacionális-, illetve nagyvállalatok gazdagodnak, miközben a miniszterelnök korábban a közműszolgáltatás nonprofittá tételéről beszélt – fogalmazott a képviselő. Érthetetlennek tartja, hogy miért kell a lakosságnak az indokoltnál magasabb árat fizetnie.

Tóth Bertalan most arra kíváncsi, hogy az energiapiacot felügyelő MEKH az elmúlt évek során erre mit javasolt a kormánynak. A válaszból szerinte kiderülhet, hogy a hatóság tett-e javaslatot az árcsökkentésre - amit a Fidesz-kormány elutasított -, vagy a MEKH a pártpolitikai utasításnak megfelelően éppenséggel elhanyagolta kötelezettségeit – fogalmazott Tóth Bertalan.

Lapunk augusztus második felében hívta fel a figyelmet arra, hogy míg a Fidesz-KDNP 2014 áprilisa óta nem módosított a hazai lakossági gázáron, a termék kurzusa az európai tőzsdéken – az elmúlt öt év során nem először – felére-harmadára esett. Az Orbán-kormány, bár megtehetné, ennek ellenére nem csökkenti a lakossági rezsiterheket. Illetve, amiként a tavalyi parlamenti, úgy a most októberi önkormányzati választások előtt is bejelentették, hogy „gazdasági mozgástér nyílt” egy egyszeri rezsikedvezményre. Ennek mértéke ugyanakkor a becsült lehetőség töredékére rúg. Szakértők szerint az Orbán-kormány piaci alapon most akár 30-40 százalékkal is vághatna a lakossági gázdíjon.

Néhány napra rá Tóth Bertalan bejelentette: ismét beterjesztik 32 százalékos lakossági gáz-, valamint 10-10 százalékos áram- és távhőárcsökkentési indítványukat az országgyűlésnek. Az azóta benyújtott iratban a szocialisták az energiaárcsökkentés lehetőségét az olaj és a behozott gáz árának az elmúlt öt év során tapasztalt jelentős és tartós mérséklődésével indokolják. Ez szerintük érzékelhető megélhetési költségcsökkenést eredményezhet a családok számára. Az igazságosság jegyében a tarifákon átlagfogyasztásig vágnának. Így ott adnának többet, ahol nagyobb a szükség - fogalmaznak. Megjegyzendő: Az ellenzéki párt ebbéli szándékait ezúttal is nagyjából az esélytelenek nyugalmával fogalmazhatja meg. A nemzetközi energiaárak többszöri zuhanására hivatkozva az elmúlt öt év során közel tucatszor éltek hasonló javaslattal. Ám a kormánytöbbség még a nyílt tárgyalást is rendre kisiklatta.

Szakértők szerint az energetikai mutyikat eddig is részleteibe menően kutató szocialista pártelnök a hazai lakossági energiaár bugyrainak vizsgálatával talán még keményebb fába vágja fejszéjét. A MEKH – nemzetközileg is szabályozott – feladata a méltányos lakossági gázárra vonatkozó rendszeres javaslattétel. Emellett a tarifa kisebbik, a berendezéseket, tárolást és szállítást fedező tételét a hatóság maga határozhatja meg. A két értéket papíron rendkívül összetett számításokból vezetik le. Ezek összegének viszont – amiként arra maguk is többször hivatkoztak – felső határt szab a rezsicsökkentésről szóló 2013-as törvény. Így a két tarifatétel az elmúlt öt év során rendszeresen módosult is úgy, hogy a végösszeg mindig szinten maradt. Ez egyes érdekcsoportokat előnyben, míg másokat hátrányban részesített. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az állami MVM tulajdonában lévő, MFGK nevű gáznagykereskedő a nemzetközi áresés nyomán jóval olcsóbban veszi a gázt a lakossági tarifában „elismert” szintnél. Ezt játszották ki azzal a 2016-os szabállyal, miszerint az MFGK-nak a „különbözetet” a mérleg „passzív elhatárolási” során kell nyilvántartania. Míg a tavalyi választási rezsikedvezményt ebből fedezték – és még így is maradt benne közel 40 milliárd -, addig az idei rezsiutalványt már az adófizetők állják.

Az MVM-be olvad az NKMSzáz százalékban az MVM tulajdonába került az NKM Nemzeti Közművek – tette közzé az állami csoport. Bár nem említik, de a – lakossági energiaszolgáltatást és hálózatüzemeltetést is végző – NKM másik felét az MFB és - az állam nevében - a vagyonminiszter birtokolta. A lépéssel az NKM beolvad az MVM-be, amelynek így 13,4 milliárddal nő a jegyzett tőkéje. Az új iparági tudásközpont a teljes energetikai értékláncot lefedi szolgáltatásaival – szögezik le. E megállapítást némiképp árnyalja, hogy – amiként arra az Átlátszó Erdély felhívta a figyelmet – az MVM nemrég már a második, veszteséges vízerőművet vásárolta meg a Csíki Sört is gyártó, az Orbán-kabinettel kiemelten jó kapcsolatokat ápoló székelyföldi Lénárd Andrástól, illetve az ottani református egyház nyugdíjintézetétől.

Az uniós csatlakozáskor még éltanulók voltunk a régióban, de mára már szinte mindenki megelőzött minket – mondta Petschnig Mária Zita közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa.