Ebben az önkormányzati ciklusban már bizonyosan nem jut hozzá a Metrowagonmashtól követelt többmilliárdos kötbérhez a BKV. Ráadásul a klímabeszerelést is megfúrhatja az orosz cég – értesült az mfor.hu.
A BKV február elején perelte be az M3-as metróvonalon közlekedő kocsikat felújító orosz Metrowagonmasht, mivel a cég nem volt hajlandó megfizetni a fővárosi közlekedési cég által követelt kötbért. A per azóta nem sokat mozdult előre. A Fővárosi Törvényszék most arról tájékoztatta az Mfor-t, hogy
Így legkorábban az önkormányzati választásokkal egy időben léphet előbbre a jogvita. A per lezárása azonban a ködös homályba vész - jegyzi meg a lap. A 4-es metró nemzetközi vitás ügyeire tekintettel akár évekig húzódhat az eljárás. A BKV viszont csak a per megnyerése után juthat hozzá a kötbér összegéhez. Kivéve, ha előtte megegyeznek a felek. A BKV az Mfor kérdésére most azt írta, hogy a peren kívüli tárgyalásokon nem született egyezség. S ez nem meglepő, hiszen az oroszok a kezdetektől vitatták a kötbér összegét.
Tizenegyszer csúsztak ki a határidőből
A BKV már két évvel ezelőtti számvetésében arra jutott, hogy a régi orosz metrókocsikat felújító „Metrowagonmash (MWM) a szállítói szerződésben vállalt feladatok jelentős részét késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesítette”.
Az M3-as metróvonal járműállományának korszerűsítéssel egybekötött felújítására 219,2 millió euróért, akkori áron mintegy 69 milliárd forintért vállalkozó orosz gyártó addigra összesen 11 alkalommal csúszott ki a szállítói szerződésben rögzített határidőkből – írta Bolla Tibor BKV elnök-vezérigazgató akkor tájt Bogatirjev Borisz Jurjevicsnek, az MWM vezérigazgatójának. A levélhez csatolt kötbértáblázat szerint a késések között már akkor akadt egy éves, alig két évvel a kontraktus 2015 augusztusi aláírása után. A táblázatban szereplő tételek összesen 2 727 426 eurót, azaz 845 millió forintot tettek ki. S ebbe még nem számították bele a szerelvények műszaki állapota miatti forgalomkiesések kárigényét, holott a veszteglő szerelvények után napi hétmilliós kárátalányt számlázhattak volna.
A szerződés egyik kikötése szerint a kötbérek közül csak az egyiket – hibás teljesítés vagy késedelem - kérheti a megrendelő, a járműállási kárátalány ezeken felül kérhető. Késedelmi kötbér címén egyébként a 219 millió eurós vállalkozási díjnak maximum a 10 százalékát – árfolyamtól függően 6,9 milliárdot – követelhet a BKV. Külön számítandó viszont a többlet áramfogyasztás miatti kárigény, ami akár a szerződés teljes összegének 2,5-12,5 százalékát (1,5-7,4 milliárd forintot) is elérheti.
Szóban ugyanakkor jelezték, hogy egymilliárd forint körüli összeget hajlandóak fizetnek a BKV-nak. Felmerült az is, hogy” természetben fizetnének”, vagyis a jelenlegi, nem túl hatékony légcserélő rendszer helyett a kötbér fejében utólag légkondicionálókat szereltek volna be. Csakhogy a költségcsökkentés okán klíma nélkül megrendelt kocsik födémszerkezete és oldalfalai nem bírnák el az oroszok által gyártott 300-350 kilós szerkezet súlyát, sőt az is kérdéses volt, hogy elférnek-e a szerelvények tetején.
A BKV és a városvezetés mindezeket mérlegelve a per mellett döntött. Végül hatmilliárd forintnak megfelelő kötbért követelnek, amely elsősorban a szerződésben foglalt egyes részhatáridők elmulasztásából keletkezett. Vagyis a közlekedési cég a minőségi hibákból eredő, nehezebben bizonyítható kár megtérítése helyett a könnyebben alátámasztható késedelemre fókuszált.
