A Facebook-on közzétett írás szerint a főorvosnak régóta elege volt az állandó eszköz-, szakember- és bizalomhiány okozta napi feszültségekből, de végül egy beteghalál volt az, amin már nem tudta túltenni magát. „Júniusi szabadságom ideje alatt közreműködésemmel a szívsebészeti osztályra egy sürgős szívműtétet igénylő beteg felvételt nyert. Indokolatlan egy hét tartózkodás után, műtétre várva a beteg meghalt. Ez a történet nekem komoly lelki válságot okozott.” – írta a kórház igazgatójának.
Azzal folytatta: „Érthetetlen volt számomra, hogy szóbeli közlésem ellenére ön és orvos igazgató úr az ügyet semlegesen kezelték. Elvártam volna legalább egy belső vizsgálatot az ügyben. A történtek után két komoly gondolat gyötört. Vajon jobb lett volna, ha csöndben maradok, s nem csinálok ebből ügyet, mondván úgy is tele van az egészségügy hasonló esetekkel, legfeljebb ha a beteg hozzátartozói beperelik a kórházat, a bíróságon majd kitalálok egy kegyes hazugságot. Vagy kockára téve a szakmai egzisztenciámat, családom biztonságát félre állok, mert tovább nem tudok ebben a feszült, bizalommentes légkörben dolgozni. Az utóbbit választottam.”
– Ez a történet véget ért – erősítette meg lapunknak Alotti Nasri, hogy valóban felmondott, de további részleteket nem közölt, mondván, amit tudni érdemes az ügyről, az benne van nyilvánosságra került levelében. Azt viszont megjegyezte: ha a következő néhány napban nem kap megfelelő ajánlatot, akkor munkanélküli lesz. Az elmúlt heteket ugyanis álláskereséssel töltötte sok sikerrel nem járt, és főként csak háziorvosi feladatot ajánlottak.
Alotti Nasri kifejezetten nagy tekintélyű, sok fórumon és formában elismert orvos. A távozásáról szóló posztra kora délutánra már csaknem tízezer együttérző, támogató reagálást kapott. Nem csak betegei rajonganak érte, de számos más formában is elismeri a közösség. Volt a megyében az év embere, Zalaegerszeg díszpolgára és számos rangos szakmai díj elnyerője. Évek óta országszerte is ismerhetik a médiából különös ismérve az, hogy egy időben azért kényszerült külföldön munkát vállalni, mert itthon elutasította a hálapénzt. A Zaol című portálnak adott korábbi interjújából kiderül, hogy Alotti Nasri neve szinte összeforrt a hálapénz kritikájával.
Két hónap után mégis hazajött, s azóta legfeljebb csak hétvégéken, ünnepeken vállal külföldön műszakot, helyettesítést. Arra kérdésre, hogy mindezek ellenére miért jött mégis haza, azt válaszolta: „Mert úgy éreztem, hogy ide tartozom. Sokat vívódtam, s arra jutottam, nem volna erkölcsös így bánnom avval az országgal, amely menedéket és lehetőséget adott, befogadott. Skóciának, vagy más országnak nem tartozom semmivel. Az erkölcsi megfontolások felülírták az anyagi jólét iránti vágyat.”
A főorvos vitathatatlanul gyűjtött magának akkora erkölcsi tőkét, hogyha a betegeket érintő problémája van a rendszerrel, akkor az egészségügynek világos magyarázatot kellene adnia a konfliktusra. Ez igazodási pontként és megnyugtatóan hathatna a kollégáira és a magyar egészségügy betegeire is.
Esete azért is fontos teszt, mert a fiatal orvosok szinte minden alkalommal megemlítik, hogy nem csupán a fizetések miatt, hanem az egészségügyön belüli torz emberi és szakmai viszonyok miatt is menekülnek az országból, keresik a külföldi munkavállalást. Az egészségügyi vezetés pedig megint elbukott a teszten. A Népszava konkrét kérdéseire válasz helyett a kórház egy lényeget kerülő közleményben reagált.
Álláspontjuk szerint „a személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt haláleset nem történt a kórház szívsebészeti osztályán.” Azt írták: „A levél több súlyos, becsület csorbítására alkalmas, a szívsebészeti osztály és a kórház szakmai munkáját megkérdőjelező állítást tartalmaz. Sajnálatos módon a levél hangneme és írójának egyéni látásmódja, amelyet felindultsága okozott annak megírásakor, saját vélemény alapján rossz színben tünteti fel az intézményben folyó szakmai és igazgatási munkát, ezért az állításait leghatározottabban visszautasítjuk.”
A kórház jogi lépéseket helyezett kilátásba azok ellen, akik rossz hírét keltik az intézménynek.