Korábban lapunk is részletesen foglalkozott az üggyel. A kormánypárti Origo.hu tett közzé egy titokban rögzített felvételt, amelyen az országgyűlési választáson a kiskunhalasi körzetben induló Farkas Gergely és a helyi LMP-s jelölt, Midi Melánia beszélgetett. „Ha kifizetjük, akkor visszalépsz?” – érdeklődött a jobbikos. A kérdés felvetette annak lehetőségét, hogy a Jobbik akár hajlandó lenne megtéríteni az LMP-nek a kampányra addig elköltött 600 ezer forintot, amennyiben Midi Melánia visszalép Farkas Gergely javára. A burkolt ajánlatként is értelmezhető próbálkozást az LMP-s jelölt visszautasította.
Polt Péter legfőbb ügyész, amikor Farkas Gergely mentelmi jogának felfüggesztését kérte, rögzítette, hogy a cselekmény alkalmas a választás rendje elleni bűntett megállapítására. A Központi Nyomozó Főügyészség mostani közleménye szerint ilyen jogcímen emeltek vádat a Jobbik parlamenti képviselőjével szemben a Kecskeméti Törvényszéken.
A kiskunhalasi választókerületben amúgy Midi Melánia visszalépése sem borította volna fel az erőviszonyokat. Az LMP-s jelölt nem érte el a 2,5 százalékot, a fideszes fölényesen győzött. Az ügyészség azonban nem az eredményt mérlegelte, hanem azt, hogy a jobbikos politikus az LMP-s képviselőjelöltet „passzív választójogának gyakorlásában anyagi juttatás ígéretével törekedett befolyásolni, amely ajánlatot azonban a jelölt visszautasított”.
Szabó Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa is azt mondta tavasszal lapunknak, hogy Farkas Gergely valóban elkövethette a Btk. egyik pontjában szereplő magatartást, amely az anyagi juttatással való befolyásolás tilalmáról szól. Ahol azonban a Fidesz jelöltje volt érintett – tette hozzá –, az ügyészség kevesebb lelkesedéssel folytatta le az eljárásokat. A parlamenti választáskor például egy pécsi férfi, aki a jelölt kilétével sem volt tisztában, a szavazókörben közölte: őt azért fizették, hogy a fideszes indulóra szavazzon. Ebben az ügyben nem történt vádemelés. A nyomozó hatóság nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani ugyanis, hogy az anyagi juttatás befolyásolta a választókat szavazatuk leadásában.
Visszatérve a jobbikos ügyre: egyelőre még az is rejtély, hogy a hanganyag kitől került ki a kormánypárti portálhoz. A beszélgetésen csak ketten voltak jelen, Farkas Gergelynek nyilván nem állt érdekében közzétenni az elhangzottakat. Először Hadházy Ákos, az LMP akkor társelnöke is Midi Melániának tulajdonította a felvétel kiszivárogtatását. Hadházy később felülbírálta álláspontját, és – részletek említése nélkül – bejelentette: tévedett. Midi Melánia akkoriban csak annyit írt ki a közösségi oldalára, hogy „sajnálatos módon a Fidesz lejárató kampányának részesei lettünk”. Az ügyészségi eljárás a lapunknak adott tájékoztatás szerint „több bizonyítékon alapszik”.
A vádemelés hírére kerestük Farkas Gergelyt, mire ő a Facebookon reagált a fejleményre. „Jól mutatja az ügyészség működését, hogy előbb értesült a sajtó az ellenem folyó eljárás részleteiről, mint jómagam” – kifogásolta. Úgy érzi, semmi törvénybe ütközőt nem követett el. Szerint ez egy kirakatper, amelynek során „egy komolytalan visszakérdezést” nagyítanak fel. Az ügyészségnek a valódi bűncselekményekkel, a milliárdos korrupciós ügyekkel kellene foglalkoznia.
Az eljárás ugyanakkor talán némi sikerélménnyel gazdagítja az egyik feljelentőt, Budai Gyulát. A fideszes politikus a 2010-es kormányváltás után „elszámoltatási kormánybiztosként” dolgozott, posztját 2012. augusztus 31-ig töltötte be. Hivatala 1442 ügyet vizsgált, 110 nyilvános jelentést készített, 61 esetben tett büntetőfeljelentést. Távozásakor 30 esetben folyt nyomozás, és csupán 7 alkalommal történt vádemelés. Az MSZP értékelése szerint Budai Gyula tevékenysége kudarcba fulladt.
