A recessziótól való félelem jellemezte a hét legfejlettebb ipari ország, a G7-ek franciaországi, biarritzi csúcstalálkozóját. A házigazda, Emmanuel Macron köztársasági elnök megpróbálta elérni azt, hogy a Donad Trump miatt a szétesés jeleit mutató fórum legalább minimális egységet mutasson. Az amerikai elnököt ezért rögtön megérkezése után ebédre invitálta, ez nem szerepelt a Fehér Ház programjában.
Trump munkatársai sem vettek részt az ebéden. Ez a húzás – ha időlegesen is -, meg is tette hatását. Az elutazása előtt még a francia borok elleni büntetővámmal fenyegetőző Trump retorikája hirtelen megváltozott, kiváló kapcsolatokról beszélt a francia elnökkel. Derűlátónak mutatkoztak abban, hogy a legfontosabb kérdésekben. „Sok dolgot érünk majd el” – fejtette ki. Macron pedig köszönetet mondott az amerikai elnöknek.
Ez azonban messze nem jelenti azt, hogy jelentős áttörés történt volna az Egyesült Államok és az Európai Unió viszonyában. Trump már azzal megadta az alaphangot azzal, hogy még Biarritzba utazása előtt a Twitteren jelentette be, hogy további öt százalékkal emeli a kíni árukra kivetett büntetővámokat. A bejelentés órákkal azután történt, hogy a kínai kormányzat az amerikai termékekre vetett ki új vámokat. Az amerikai elnök úgy vélte, hazája nyeri a kereskedelmi csatát, egyúttal azt is közölte, bármikor tárgyalna. Amerikai szakértők figyelmeztetnek arra: a vámok kivetése visszavetheti az amerikai gazdaságot.
Macron erre televíziós beszédben közölte: mindent meg kell tenni azért, hogy csökkenjen a feszültség. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig rámutatott, hogy a kereskedelmi háborúk recesszióhoz vezetnek, a gazdaságot a kereskedelmi megállapodások élénkítik. Boris Johnson brit kormányfő is csatlakozott hozzájuk. Mint mondta, azok, akik a büntetővámokat támogatják, később felelősségre vonhatóak lesznek a világgazdaság teljesítményének visszaeséséért. Ezért – mint hangoztatta – közös fellépésre van szükség a vitás gazdasági kérdésekben. Hozzátette, egyetlen ország sem határozhatja meg egyes egyedül a keretfeltételeket.
Trump konfrontatív politikáját jelzi az is, hogy Boris Johnsont ismét arra bátorította, London vigye véghez a Brexitet. Johnson szerinte nagyon alkalmas a kilépés levezénylésére. Egyúttal komoly kereskedelmi megállapodást helyezett kilátásba London számára. Kiderült azonban, a megegyezést másként képzeli el Trump és Johnson. Utóbbi egy nagy, előbbi több kis megállapodásról tett említést.
Irán kérdésében apró előrelépést lehetett tapasztalni.. Macron arra kérte Trumpot, tegyen lépéseket azért, hogy közösen biztosítsák: a perzsa állam ne tegyen szert atomfegyverre. Az amerikai elnök azonban kitérő választ adott. Később azonban az állam- és kormányfők megbízták Macront azzal, küldjön egyértelmű üzenetet Teheránnak. Mint a francia elnök elmondta, ez nem tárgyalási megbízást jelent.
A csúcstalálkozón egy sor kérdést érintettek, Ukrajna, Szíria, Líbia és Észak-Korea ügyét, de szót ejtettek a klímaváltozásról és az Amazonas térségében dúló erdőtüzekről is. Macron úgy véli, hogy a világot érintő kihívásokban Franciaország hiteles közvetítő lehet.
A G7-es csúcsok idején szinte menetrendszerűek az antiglobalista tüntetések. Bayonne városában, Biarritz közelében tüntetők egy csoportja megpróbálta áttörni a kordont, a rendőrség 68 személyt vett ideiglenesen őrizetbe, 38-an kerültek vizsgálati fogságba. A rendőrök könnygázt vetettek be. A résztvevők szerint 15 ezren vettek részt a megmozduláson, a rendőrség úgy vélte, legfeljebb 9 ezren lehettek.
