;

Boris Johnson;Donald Trump;Emmanuel Macron;

Az óceánpart gyöngyszemét nem tölti el lelkesedéssel a találkozó, amelynek a biztonságáról 13 200 rendőr gondoskodik

- A klímavédelem jegyében kezdődik a G7-csúcs

Nem várható áttörés sem a Brexitet, sem kereskedelmi kérdéseket illetően a világ hét legfontosabb ipari állama, a G7-ek biarritzi csúcstalálkozóján.

Az Atlanti-óceán partján fekvő Biarritz festői szépségű hely, viszonylag közel a spanyol, pontosabban baszkföldi határhoz. A mintegy 25 ezres üdülővárosban egy sor üzlet, illetve az egyik legfontosabb utca is Victor Hugóról van elnevezve. A francia író 1843-ban lelkendezett a „csodálatos városról”. Ugyanakkor attól félt, hogy több más francia üdülőváros sorsára jut, s elveszti természetes szépségét. Intelmeit a későbbi polgármesterek is igyekeztek megfogadni, s bár sok a turista, megőrizte páratlan adottságait.

Manapság különösen sok szó esik arról Franciaországban, mit lehetne tenni, hogy az óceán partján fekvő városok száz-kétszáz év múlva is igazi gyöngyszemek maradjanak, a klímavédelmet ezért különösen a szívükön viselik. Ennek a témának különösen nagy teret szentelnek a világ hét vezető nagyhatalma, a G7-ek szombattól hétfőig tartó biarritzi csúcstalálkozóján. Függetlenül attól, hogy olyan kérdésről van szó, ami a „Biarrots-nak” nevezett helyiek jövőjét is meghatározza, cseppet sem lelkesednek a külföldi vendégek jöveteléért, mivel biztonságiak, diplomaták és újságírók garmadája lepte el az egyébként roppant békés várost, ráadásul épp a nyári szünidő utolsó napjaiban. Az éttermek komoly bevételkieséstől tartanak, mivel Biarritz legpompásabb negyedét e két napra elzárják a külvilágtól. Némi öröm az ürömben, hogy a sárgamellényesek eddig nem jelentek meg a városban.

Christophe Castaner belügyminiszter kedden személyesen vette szemügyre a biztonsági előkészületeket: 13 200 rendőr és csendőr őrködik éjt nappallá téve. Helikopterek és drónok segítik munkájukat. Csak Párizsból 44 rendőri egység érkezik, ők eddig a sárgamellényesek elleni bevetéseken vettek részt.

Az ellentüntetők is megjelentek a város környékén, francia, illetve baszk nyelvű röplapok bukkannak fel úton-útfélen. A rendőrök azonban egyetlen tüntetőt sem akarnak beengedni. Eric Spitz rendőrprefektus nem kis bölcsességgel megjegyezte: Baszkföld épp elég kiterjedt ahhoz, hogy ott rendezzenek megmozdulásokat. Némiképp cinikus megjegyzését igencsak rossz néven vették az antiglobalista csoportok.

Biarritzban nem csak beszélni fognak a környezettudatosságtól. Itt lehet első ízben kipróbálni az oxigénnel hajtott kerékpárokat. Az Alpha névre keresztelt szerkezetet a Pragma Industries nevű cég állította elő, s az elektromos bicikli alternatívájává válhat, bár erre azért várni kell, mert ára rendkívül borsos.

Mindenesetre kétszáz kerékpárral kísérleteznek, s több töltőállomás áll az érdeklődők rendelkezésére. A csúcstalálkozó alkalmával más, a környezetet nem szennyező eszközt is bemutatnak. Így például olyan napkrémet, ami nem árt a víznek.

A hetek kormányfőit az Hotel du Palais-ban szállásolják el, amelyet az elmúlt hónapok folyamán alakítottak át. Egykor VII. Edvárd brit uralkodó töltött itt nem kis időt, 1908. április 7-én épp e szállodában nevezte ki hazája miniszterelnökének Henry Herbert Asquith-et. Kevéssé valószínű azonban, hogy más történelmi brit esemény is majd Biarrithoz lesz köthető: Boris Johnson és az európai kormányfők aligha jutnak egyezségre a britek uniós kilépéséről szóló megállapodás újratárgyalásáról. Ráadásul Johnson a jelek szerint nem is igazán törekszik arra, hogy hazája ne megállapodás nélkül távozzon az EU-ból.

Szó lesz továbbá a világban tapasztalható egyenlőtlenségekről, bár a globalizmus elleni erők nem várnak túl sokat ettől. „A gazdag ipari országok mindenfélét ígérnek majd, s azt, hogy fellépnek egy olyan jelenség ellen, amit ők maguk idéztek elő” – vélekedett az Attac baloldali radikális szervezet egyik francia aktivistája, Laurent Thieulle.

Az ellenrendezvényt a francia határnál, baszk területen tartják, Urrugune városában, amely Biarritztól 25 kilométerre található. A Nestlé élelmiszerkonszern egykori üdülőtelepén vernek tanyát. Szombaton aztán, a franciaországi Hendaye-ból mintegy 10 ezer tüntető vonul át a szintén baszkföldi Irunba. Ez utóbbi két településen hétfő óta workshopokat tartanak. A szervezők ígérik, csak békés megmozdulások lesznek. Egy csoport azonban a lehető legközelebb akar kerülni a csúcstalálkozó helyszínéhez. Be semmiképp sem juthatnak, a rendőri erők több kordont vontak a város köré. A biztonságiak biztosra is mentek, mivel a napokban több aktivistát vettek őrizetbe. Kiutasítottak az országból egy német férfit, az alternatív Dreyeckland rádió munkatársát. Hasonló sors várt az olasz Vincenzo Vecchire, akit még a 2001-es G8-as genovai csúcstalálkozót követően ítéltek nyolc évi börtönre. Az utóbbi években egy bretagne-i faluban élt. Kedden további öt személyt tartóztatott le a francia rendőrség. Remélhetőleg Biarritz nem a konfrontáció, hanem az együttműködés városaként vonul be a történelembe.

Elmaradhat a zárónyilatkozatEmmanuel Macron már tavaly augusztusban a G7 fórumának reformjáért szállt síkra, a csúcstalálkozó ugyanis kudarcba fulladt 2018 júniusában, amikor Donald Trump utólag, dühödt Twitter-üzenetben vonta vissza a nagy nehezen megszületett zárónyilatkozatot, mert megsértődött Justin Trudeau kanadai kormányfő bírálatán. Franciaország tavaly vette át a G7 elnökségét, programjának középpontjába a Kínával való viszonyt, a klímavédelmet, az Indiával folytatott kereskedelmet, illetve az ifjúság védelmét helyezte. Elképzelhető, hogy a mostani csúcs még csekélyebb sikerrel zárul, mint a 2018-es, közös nyilatkozatban sem sikerül megállapodni, s Donald Trump ismét mindent elkövet azért, hogy ne szülessenek eredmények. Miközben az európai országok azt akarják elérni, hogy kereskedelmi kérdésekben ne mélyüljön tovább a szakadék az EU és az Egyesült Államok között, s közeledjenek az álláspontok, túlzott derűlátásra nincs ok. Trump a Twitteren többször ment neki a házigazda Macronnak, de az utóbbi napokban például azzal is „hozta a formáját”, hogy meg akarta venni Grönlandot Dániától, ám miután Koppenhága nemet mondott erre, lemondta találkozóját a dán miniszterelnökkel. Az is meghökkenést keltett Európában, hogy Trump reményét fejezte ki: Oroszország is visszatér a legfejlettebb ipari államok fórumára. Macron közölte, fontos az együttműködés Moszkvával, de a Kremlnek lényeges feltételeket kell teljesíteni ehhez. A francia elnök a jelek szerint úgy véli, felesleges erőltetni egy olyan közös dokumentumot, aminek semmi értelme sincs, és egyre nagyobb a szakadék az Egyesült Államok és a többi résztvevő ország között.

„Ég a házunk. Szó szerint” – fogalmazott a francia elnök.