Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019 második negyedéves pénzügyi számlái szerint a magyar lakosság pénzügyi vagyona – vagyis nem számítva az ingatlanokat - 56 338 milliárd forint volt június végén, amiből következően, 9,7 millió magyar állampolgárral számolva - a csecsemőktől az aggastyánig -, átlagosan minden polgárnak 5,8 millió forintos megtakarítása van. A száz leggazdagabb magyar vagyona 2018-ban 4600 milliárd forintra rúgott – erről az oldalról nézve már nem is olyan elrugaszkodottan magas szám az MNB által közölt adat.
A második negyedévben 1390 milliárd forinttal nőtt háztartások pénzügyi vagyon – míg egy év alatt 4668 milliárd forint volt a gyarapodás. Szabad szemmel jól látható mértékben nőtt a lakosság állampapír-vásárlási kedve, vélhetően „szuperkötvénynek” titulált állampapír plusznak köszönhetően, ám az ehhez szükséges pénzt – a kormány reményeivel szemben nem a párnacihából, hanem más megtakarításaiból teremtette elő a lakosság.
Az 1390 milliárd forintos vagyonnövekedésből 250 milliárddal a készpénzállományt hizlalták, 580 milliárd forint kötvényekbe és további 456 milliárd forintos vagyonnövekedés pedig a részvényárak emelkedésnek köszönhető. Így az 5000 milliárdot hamarosan elérő készpénzállomány növekedésének megállításában továbbra sem sikerül előrelépni – állapították meg a Takarékbank elemzői.
A 56338 ezer milliárd forintos pénzügyi vagyonnal szemben 9286 milliárd forintos tartozás áll, ami az előző negyedévhez képest 232 milliárdos, az előző évhez képest pedig 493 milliárdos növekedés – vagyis hitelek és tartozások jóval visszafogottabban növekedtek, mint a megtakarítások.
Az államháztartás pénzügyi számláiból az derült ki, hogy a GDP arányos adóssága 68,7 százalék (24198 milliárd forint) volt, első ízben csökkent 70 százalék alá, amire az IMF-hitel 2008-as felvétele óta nem volt példa.
