Minden uniós államot lekörözve folytatódott magyar gazdaság növekedése a második negyedévben is: a KSH adatai szerint éves szinten 4,9, szezonálisan és naptárhatással tisztíva pedig 5,1 százalékkal volt magasabb a bruttó hazai termék (GDP) értéke mint egy évvel korábban. (Az elemzők előzetesen 4,6 százalékos nyers növekedési adatot vártak.) Ezzel az 5,1 százalékkal a magyar gazdaság meg is szerezte az első helyet az Unióban, a második helyen a román gazdaság tudott nőni leginkább, éves szinten 4,6 százalékkal. A hazai gazdaság az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt – ezzel is a lista élén vagyunk. A KSH gyorselemzése szerint a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben.
Az elemzők szerint ugyan a magyar gazdaság túljutott a növekedési csúcson, ám a lassulása jóval visszafogottabb lesz, és az idei bővülése elérheti a 4,5 százalékot. A növekedést lassítja a romló uniós környezet, ám a belső motorok még húznak. Míg az elemzők szerint az idei növekedés valahol 4,5-4,9 százalékos sávban lesz, a kormány nevében nyilatkozó Varga Mihály pénzügyminiszter szerint 4,3-4,4 százalékkal nőhet az idén a magyar gazdaság a kormány által a korábban várt 4 százalékkal szemben – ezzel a kormány adta a legpesszimistább előrejelzést. A pénzügyminiszter közleményében első ízben megosztotta azt is, hogy a tárca számításai szerint a kormányzati keresletösztönző intézkedések - a hatéves bérmegállapodás, a kormány versenyképességi programja, a magyar családok otthonteremtésének elősegítése, valamint a beruházásösztönző gazdasági környezet - együttesen 1,6 százalékponttal járultak hozzá a mostani növekedéshez. Ráadásul az ilyenkor szokásos államháztartási hiánynövekedés is elmaradt, vagyis most tényleg minden összejött a magyar gazdaságpolitikának.
A gazdasági növekedés motorja a kétszámjegyű bérdinamika miatt növekvő fogyasztás, valamint a szinte minden területen jelentkező beruházási boom. A beruházásokat nem csupán az uniós források húzzák, hanem a lakás-, iroda-, és logisztikai beruházások, valamint a működőtőke-beáramlás. Az idén eddig mintegy 1220 milliárd forintnyi beruházásról született döntés a tavalyi 1380 milliárd forint után – vélekedett Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője szerint a második fél évben a családvédelmi és a még nem ismertetett, de beharangozott gazdaságvédelmi akcióterv is további lökést adhat a gazdaságnak. Ezek együttesen ellensúlyozhatják a külső környezet negatív hatásait, így csak fokozatos lassulás várható, éves átlagban pedig a GDP növekedése elérheti a 4, 8 százalékot – a tavalyi 4,9 százalék után. A bázishatások, a lassuló, de továbbra is magas bérdinamika, valamint a romló külső kilátások miatt a növekedés jövőre 3,7 százalékra lassulhat – tette hozzá.
A növekedés egyik legfontosabb hajtóerejét a lakossági fogyasztás adja az idén – írta elemzésben Varga Zsombor az Erste Bank junior elemzője. A feszes munkaerőpiac, a folytatódó bérkiáramlás, a magas szinten lévő fogyasztói bizalom nem igazán sugallják a fogyasztás lassulását. A beruházások növekedése a 2018-as kiemelkedő adat után lassulhat ugyan, azonban összességében továbbra is magas maradhat, s az éves szintű növekedés 8-12 százalék körül alakulhat. Lassulhat azonban az ipar, amennyiben a júniusi negatív ipari adat valóban az európai lassulás tartós begyűrűzésének előhírnöke volt. A teljes 2019. évi gazdasági növekedésre az 4,5 százalék az előrejelzésünk, azonban ennél gyorsabban is nőhet idén a gazdaság az Erste elemzői szerint.
