Most, hogy kólát iszik az is, aki nem szereti, és soha többet nem iszik, aki igen, váratlanul eljutottunk az emberiség végső nagy kérdéséhez. De mivel bemelegítés nélkül soha nem állunk neki a glóbusz megemelésének, de még a világ megváltásának sem, pihenjünk meg picit ebben az üdítő történetben. Nyár van, káni-kóla, szórakozni vagyunk.
Mert mi történik velünk, drága véreim, magyarok, finnugor und huntürk barátim? Egy átlagosan ravasz világcég kieszelt egy nem túl eredeti, de még mindig hatásos marketingkampányt (Love is love), és szivárványszínbe öltöztette a termékeit a csúcsszezonra, jelezvén, a nemi identitás nem adhat okot kirekesztésre, de még egy lightos koncentrációstábor-építő programra sem. De leginkább azt jelezvén: a haszon (is) kulcs. A színes kis palackok terve már akkor elkészült, amikor főméltóságú Boldog István még szakmányban itta a Coca-Colát, nem is sejtve, hogy e nemzetellenes ivászattal végzetes sebet ejt az ország testén, oda a magyarság megmaradása, irgalom anyja, ne hagyj el. Boldog képviselő nem mellesleg vezethetné a Fidesz szélsőjobb szárnyának melegellenes kabinetjét, annyi melója van már a Pride betiltásában, hogy tíz percre igazán betilthatná magát a szerveződést, de akár a kikezdett kólagyártó is alkalmazhatná a honatyát, mert a hírverésben összehasonlíthatatlanul sikeresebb. Nem baj, csak csinálja négy fal között, mondaná erre a Facebook egyszeri népe, de nem: a képviselő elment a falig, és azon túl is képvisel.
De mit is? Egy olyan politikát, ami alighanem akarva sem tudna kevésbé kártékony lenni, mint a világ bármilyen (gondoljon bárki, amire csak akar, én nem merek) nemi identitása. Szerintem a jófejség nem nemiség kérdése, erre bizonyság a Fehér Heteró Férfiak (és nők) jelenlegi kormánya, ami annyira elkúrta, hogy bármi jobb náluk. Tényleg bármi. Mert nézzük a kormány egyetlen szerelmetes médiáját. Bizonyos Kunszabó publicista konkrétan elvitte a show-t, és felszólította a kólát, azt a bizonyos szénsavas, kiöntéskor ragacsos üdítőitalt, hogy ne szóljon bele a nagyok dolgába. „Kóla létedre meg akarod mondani nekünk, hogy mi a jó és mi rossz?” Szegény kóla, azóta gondolkodik, megmondja-e az igazat.
A nemzetikóla-kutatásban rövidesen előrehaladott állapotba kerülő MTA ügye méltatlanul alul habzik ezekben a napokban. Pedig itt van ez a Maróth akadémikus, Nagy József csinált vele interjút a 24.hu-n, ahonnan megtudhattuk, a klasszika-filológus egyetlen akadémikussal sem találkozott, aki ne örvendett volna a soha vissza nem térő alkalomnak (az a gyakori tömeg a Széchenyi téren a Békemenet lett volna?), miszerint mostantól végre a kormány tudja szűk 7:6-os többséggel megmondani, mit érdemes kutatni. Egyszerűbb és olcsóbb volna, ha a kormány megalapítaná a Rákosi Mátyás óta áhított éceszgébert, a Kutatási Végeredményeket Igen Ügyesen Megsaccoló Intézetet, és akkor mindenki nyugodtan elmehetne kólát nem inni. Maróth professzor úgy látja, a „mai politikai vezető rétegnek nincs vagyona, szemben az előzővel” (Tiborcz, Mészáros, Rogán, Lázár etc., arcizom se rezdül), és „az ellenzéki jelölteknek csak pitiáner ígérgetésre futotta”. Orbán Viktor legyen a talapzatán, aki ettől az akadémiától nem kap heveny gyönyörrontást.
De hogy szavamat ne felejtsem, az emberiség végső nagy kérdése olyan förtelmesen vulgáris, hogy gondoljon a kedves nyájas, amire csak akar, és írja ide, belelóghat akár a PINK-be is:
Békés bugyborékolást!
(Lapzárta után érkezett a hír, hogy Boldog István Wikipédia-oldala változatlan egészen azóta, hogy névtelen szerkesztők odaírták: a Coca-Cola atlantai központja válságtanácskozást hívott össze a bojkottja miatt.)
