Az új konzervatív miniszterelnök, Kyriakosz Mitsotakisz kezdeményezésére az athéni törvényhozás kedden arról döntött, hogy felállítanak egy olyan bizottságot, amely a minisztériumok munkáját felügyeli és direkt a kormányfőnek jelent.
Az ellenzék bírálja az ötletet, szerintük egyfajta katonai vezérkarhoz hasonlítható az újonnan létrejövő bizottság, amelyre semmi szükség. Szerintük csak a miniszterelnök hatalmának bebetonozását, valamint a miniszterek autonómiájának korlátozását eredményezi a kontrollcsoport létrehozása. A testület ugyanis azt monitorozza majd, hogy a minisztériumok a tervezett ütemben hajtják végre a feladataikat vagy késnek velük. Mitzotakisz beiktatása óta valóban gyorsított iramban próbálja gyakorlatba ültetni választási ígéreteit, de a bizottság felállítása így is eléggé szokatlan, hiszen saját kabinetje munkáját felügyelteti.
Csütörtökön a parlament elé kerül az a törvénytervezet, amely engedélyezné a rendőrség behatolását az egyetemi kampuszokba az egyetem és a diáktanácsok engedélye nélkül is olyan esetekben, amikor bűnözőket követnek vagy ha a létesítmények belül lázadás tör ki. A módosítást azzal indokolják, hogy jelenleg a kampuszok különleges státusával visszaélnek mind a bűnözői, mind az anarchista csoportok. Radikális formációk máris jelezték, tiltakozni fognak a törvénymódosítás ellen, ugyanis a jelenlegi szabályozás még az ókorban gyökerezik, a szólásszabadság és az ingyenes oktatás garanciájaként. A helyzettel valóban sokszor visszaéltek bűnözői csoportok és baloldali anarchisták is.
Ez a törvény is minden bizonnyal átmegy a parlamenten, ahol Mitsotakisz pártja, az Új Demokrácia abszolút többséget szerzett a júliusi elején megrendezett parlamenti választásokon. A kabinet első négy hetében leginkább arra törekedett, hogy leépítse a miniszterelnök által a kampányban is sokat bírált túlzott bürokráciát, és mint fogalmazott a Mitsotakisz, „felelősebbé tegye azt”. A kormányfő szerint eddig a bürokrácia akadályozta a törvényhozás hatékonyságát is. Ámbár, ha az új kormány további leépítéseket hajt végre a közszférában, akkor a tűzzel játszik, hiszen Görögország lakossága az elmúlt tíz évben megszorítások sorozatát élte át, számos leépítéssel. A görög közszféra aránya az EU középmezőnyében van a maga 17,1 százalékával (Magyarország ebben éllovas, 23,4 százalékkal).
Mitsotakisz és az Új Demokrácia viszonylag kedvező körülmények között vette át a kormányzást Alekszisz Ciprásztól és a Szirízától. A radikális baloldali volt miniszterelnök épp tavaly augusztusban jelentette be, hogy a Görögországnak minden oka megvan rá, hogy jobb napokban reménykedjen, miután sikeresen befejezte az utolsó segélyprogramját, amelyben 2015 augusztusában állapodott meg a hitelezőkkel, hogy kikerüljön az adósságválságból. "A recesszió, a megszorítás és a társadalmi pusztítás programjainak ideje végre véget ért” - örvendezett Ciprász, akinek azonban meg kellett fizetnie a kormánya által végrehajtott megszorításoknak az árát az idei választásokon.
