Azonnal vállalták a felelősséget a tálibok azért a szerda reggeli, autóba rejtett pokolgéppel elkövetett robbantásért, amelyet Kabulban, egy rendőrségi épület bejáratánál követtek el. Az AFP hírügynökség a helyi hatóságok közlése alapján azt írta, a merényletben 95 személy sérült meg, közülük 34-t súlyos állapotban szállítottak kórházba, a halottak pontos számát lapzártánkkor még nem közölték a hatóságok.
A célpont ezúttal kettős volt. A tálibok rendszerint vagy az afgán állami szervek, rendfenntartók és hadsereg létesítményeit vagy a síita kisebbséget támadják. A szerdai robbantás a főváros nyugati, zömében síita hazara kisebbség által lakott részében történt, a rendőrség épülete és katonai iskola közelében.
Az ENSZ jelentése szerint 2019 júliusa volt a legvéresebb hónap az utóbbi két év történetében, több mint 1500 civil vált a terror áldozatává. Mindez annak fényében kap kiemelt jelentőséget, hogy eközben folynak a tárgyalások a tálibok és az amerikai kormány képviselői között. A két küldöttség a héten nyolcadik alkalommal ült tárgyalóasztalhoz Dohában, hétfő este az amerikai különmegbízott, Zalmay Khalilzad üdvözölte az eddigi „remek előrelépéseket”. A Talibán mozgalom egyik politikai képviselője, Suhail Shaheen is hasonló hangnemben nyilatkozott, azt állította már csak néhány részletet kell véglegesíteni a békeszerződés aláírásához. Másnap, kedden viszont már a tálib mozgalom odahaza a szeptember végére kiírt afgán elnökválasztás bojkottjára szólította fel híveit, arra kérte őket, kerüljék el a szavazóhelyiségeket, hogy nehogy maguk is célponttá váljanak. A terrorcsoport felszólítása azt sugallja, hogy akárcsak az előző választásokon, ezúttal is merényletekre készülnek a voksolás napján. A választási kampány hivatalosan július 28-án kezdődött, és már azon a napon támadás érte az egyik jelölt kampányközpontját. A támadásban 20 ember életét vesztette, 50 megsebesült.
Az elnökválasztást már kétszer elhalasztották, legutóbb áprilisban. A szeptember 28-i időpont sem biztos, mert ha a felek Dohában megállapodnak, akkor Norvégiában megkezdődhetnek a béketárgyalások a Talibán és a kabuli világi kormányzat között.
