Még augusztusban elindul kelet felé a Roszatom első úszó atomerőműve, hogy szibériai háztartásokat lásson el elektromos árammal. A Barents-tengerről induló hatezer kilométeres út vége lesz az ásványokban gazdag Csukotka-területen fekvő Pevek. Az Akademik Lomonoszov két nukleáris erőműve fogja biztosítani a hőt és az áramot az otthonoknak, valamint az energiát a fúrási és bányászati munkálatokhoz. Az oroszok szerint az általa szolgáltatott tiszta energia ki fogja váltani az ott lévő, már öregedő atomerőművet és a fosszilis üzemanyagot használó erőműveket, azonban a környezetvédők súlyos aggályokat fogalmaztak meg a tervvel kapcsolatban. A Greenpeace egyenesen úszó Csernobilnak, nukleáris Titanicnak nevezte a hajót.
Mindemellett a felmelegedés következtében elolvadó jég miatt hajózhatóvá vált északi tengeri útvonal - ahol a Lomonoszov Pevekbe vándorol - hadi jelentősége miatt már amúgy is tele van atommeghajtású jégtörőkkel és tengeralattjárókkal. Erőművek is készültek már tengeri állomáshellyel, kisebb nukleáris energiaszolgáltató üzemet már az USA is üzembe helyezett a 60-as 70-es években a Panama-öböl téréségeben, ez azonban soha nem került tömeggyártásba. Az orosz állami atomenergetikai konszern, a Roszatom változtatna ezen, és úszó atomerőművekkel látná el a világot: Szudánnal már kötöttek is erre vonatkozó megállapodást.
Az északi-sarki környezetvédelmi problémákkal foglalkozó Bellona Alapítvány munkatársa, Anna Kirejeva attól tart, hogy azért készítették ezt a lebegő erőművet, mert olyan országoknak árulják a megoldást, mint Szudán. A potenciális vevő országokban pedig nincs olyan szinten az atombiztonság, a szabályozás, és nem alakultak ki olyan standardok, mint Oroszországban.
A vállalat üzleti terveiben a Lomonoszov az értékesítés része. A piros-fehér-kék nemzeti színekben tündöklő erőmű oldalán a Roszatom logójával reklám feladatot is ellát: fedélzetén tornaterem, uszoda, alkoholmentes bár található a legénység részére. Azt azonban nem árulták el mennyibe került, és milyen megtérülése lehet az eladásoknak, amelyeknek az is a veszélye, hogy az erőművek nukleárisan kevésé tudatos országokba kerülhetnek.
Az Akademik Lomonoszov több mint tíz évig épült és két KLT-40S típusú reaktor van rajta, hasonló az atomjégtörőkön szolgálatot teljesítőkhöz, amelyek 70 MW energiát képesek leadni, ez a Roszatom szerint 100 ezer otthon ellátására elég. Az is állítják, a hajó elsüllyeszthetetlen, ellenáll a jéghegyeknek és a hétméteres hullámoknak is. A Roszatom elutasította az összehasonlítást Csernobillal, mondván ott sokkal nagyobbak és más típusúak voltak a reaktorok, a Lomonoszov technológiája pedig már bizonyított a jégtörőkön. Baleset esetén a reaktorok leállnának és a jéghideg víz hűtené őket, amíg a segítség megérkezik - nyilatkozta Vlagyimir Irminku, a Lomonoszov főmérnöke.
A Bellona Alapítvány szerint egy cunaminak, ami partra vetné a hajót, beláthatatlanok lennének a következményei. Ilyen eset a Roszatom szerint azért nem következhet be, mert hullámbiztos dokkban fog állni, és ha eldőlne is, a vészrendszer 24 órán belül le tudná hűteni a reaktorokat külső áramforrás igénybevétele nélkül. A tesztek szerint egy kilences erősségű földrengést követő cunami még nem mozdítaná ki helyéről.