Vlagyimir Putyin aláírta azt a törvényt, amellyel eltörölte azt a kötelezettséget, hogy 20 százalékos áfát fizessenek a magánszemélyek aranyrudak vásárlása esetén. Sőt, nemcsak bankokban, hanem ha kedvük van, otthonukban tarthatják az értékes rudakat. Ez nem teszi biztonságosabbá az őrzésüket, de demonstrálja a központi hatalom szándékát, hogy a tulajdonos biztos lehessen a dolgában.
Oroszország arany iránti érdeklődése nem újkeletű. Többször beszámoltunk már arról, hogy az arany nagymértékű felhalmozásával Moszkva igyekszik dollár-függőségétől megszabadulni. Egyes szakértők arról nyilatkoznak, hogy tulajdonképpen az arany felvásárlása mögött a Kreml nagyszabású terve és geopolitikai stratégiája áll, amellyel függetleníteni igyekszik magát a dollártól és biztosítani a pénzügyi manőverezés lehetőségét arra az időre, amikor a nyugati szankciók még tovább szigorodnak.
Ezúttal sincs másról szó, mint hogy megpróbálják rábeszélni az embereket: megtakarításaikat ne dollárban őrizgessék. Az eddigi gyakorlat csődöt mondott, a 20 százalékos áfa mellett egyszerűen nem volt kifizetődő aranyban tartalékolni.
A legnagyobb öröm az aranybányászaté. Kína és Ausztrália után Oroszország a harmadik legnagyobb arany kitermelő, de a Kreml megtiltotta a feldolgozatlan aranya exportálását, és ezért teljes mértékben a bankok vásárlásaitól függ a helyzet alakulása. A bankok a kereslet 80 százalékát biztosítják. A szakértők szerint a mostani törvénnyel az aranypiac 10 százalékkal növekszik. Eddig az oroszok évente 3-4 tonna aranyrudat vásároltak, most arra számítanak, hogy ez a mennyiség elérheti akár az 50 tonnát is.
A nagy kérdés, persze, az, vajon az oroszok valóban meg akarnak-e szabadulni dollárjaiktól. Az arany értékállósága bizonytalan. A RiaNovosztyi hírportál felhívja a figyelmet arra, hogy 2013 óta a drágafém értéke számos zuhanást élt meg. Az elmúlt év nyarán például egyetlen hónap alatt 1260-ról 1170 dollárra esett unciánként az értéke. Tavasszal meg 1324-ről 1285-re. Júniusban viszont hatéves csúcsára ért 1400 dollárral. Elemzők további emelkedésre számítanak, és azt sem zárják ki, hogy néhány éven belül az 1800 dollárt is elérheti. Ez a hullámvasút a gazdasági helyzettől függ, a piaci fellendülés idején az arany gyengül, ha a gazdaság lassul, akkor pedig erősödik. Ez orosz viszonylatban annyiban változik, hogy a rubel dollárhoz viszonyított gyengülése felhajtja az arany árát. Márpedig a rubel további gyengülésére lehet számítani.
Elég vállalkozó szellemű-e az orosz ember, hogy kockáztasson? Ráadásul, az áfa nélkül vásárolt arannyal nem lehet spekulálni, minden esetben igazolni kell a tulajdonjogot. Csak hosszabb távra érdemes vásárolni, csakhogy az ember rákényszerülhet, hogy rendkívüli esetben akár áron alul is visszaadja a banknak aranyát. Ez pedig tiszta ráfizetés. A „fekete napokra” készülve, tehát, mégiscsak célszerűbb maradni a dollárnál. Ha pedig, így van, akkor milyen vásárlókra számítanak? Valószínűleg az újgazdagokra, a középosztály tehetősebb részére, mindazokra, akik nem az utolsó rubeleikkel próbálkoznak.
A „Romir” közvéleménykutató holding átfogó felmérést készített arról, hány orosz állampolgár rendelkezik megtakarítással, és azt milyen valutában tartják. Az derült ki, hogy a lakosság 46 százalékának van megtakarítása. Ez csökkenés az előző két évhez képest. Az emberek 74 százaléka rubelben tartja pénzét és mindössze 2 százalékuk dollárban és euróban. Viszont 24 százalék rubelben is és valutában is őrzi megtakarítását.
Orosz szakértők még ezt a dollár függőséget is sokallják. Arra figyelmeztetik az embereket, hogy az amerikai pénzügyi manőverek következtében minden dollárjukat elveszíthetik, ezért szabaduljanak meg tőle. Mint ahogy tette ezt Moszkva és Peking, amikor egymás közötti olajkereskedelmükben a dollárról áttértek a nemzeti valutára.
Washingtonban idegességet vált ki az a tény, hogy mind több ország igyekszik dollártartalékát aranytartalékra cserélni. Nincs azonban olyan szakértő, aki meg merné jósolni, hová vezet mindez, mivel válaszol majd Amerika. Az máris látszik, hogy a New York-i és a londoni tőzsdék árai nem tükrözik az arany reális értékét. A legnagyobb nyugati bankok mesterségesen visszafogják az arany árát. Eközben a nyugati média arról tudósít, hogy Oroszország aranyvásárlásaival az áresés miatt már 15 milliárd dollárt veszített.
