„A legelején, amikor az Akadémia finanszírozását megváltoztató törvény kijött, nagyon közel kerültem ahhoz, hogy tiltakozásképp lemondjak” - mesélte a 168 Órának adott interjúban az MTA elnöke.
Lovász László végül maradt, mert ha vezetőtársaival a lemondást választja, akkor teljesen védtelenül hagyták volna a magyar tudományos élet központját – most pedig harcolnak, de mint mondja, folyamatos lépéskényszerben van.
Az MTA folytatná és bővíteni eddig elindított kutatási programjait, bár a kutatóhálózatok elvételével jóval nehezebb dolguk lesz a korábbinál – mondta Lovász, aki szerint fontos, hogy népszerűsítsék, ismertté tegyék munkájukat és eredményeiket. Az elnök hangsúlyozta, kutatóik világ -és politikai nézettől függetlenül harmonikusan tudnak együttműködni, munkájukat nem befolyásolják véleménykülönbségek. A politika azonban nem tiszteli a tudományos élet szabadságát, határait – ezt Lovász László a CEU-botrány kirobbanásakor tapasztalta meg először.
– tette fel magának is a kérdést az interjúban. Mint mondta, az MTA közvetítői szerepet próbált betölteni a kormány , és az egyetem között, a választások előtt pedig előremutatónak gondolt beszélgetést is folytatott Orbán Viktorral, és az akkor még emberi erőforrás miniszter Balog Zoltánnal.
Az Akadémia minden tiltakozása ellenére elvesztette kutatóintézeteit, de a törvényes keretek között folytatott harcot nem adják fel.
Ennek eredménye Lovász László szerint, hogy „ez idő alatt a legrosszabb lehetséges intézkedések jelentős részét sikerült elhárítani. Az intézethálózatot nem darabolták szét, nem zártak be intézeteket, az irányításukban az MTA-nak továbbra is van szerepe, az alapkutatások végzése továbbra is feladatuk maradt. Az intézethálózat nem a kormány alatt működik. Van bizonyos önállósága.”
Az elnök azt is megjegyezte, hogy bár a kutatóhálózat vezetőit a miniszterelnök nevezheti ki, ő is csak az MTA jelöltjeiből válogathat.
