Szigorította a zenerészletek másolásának, az úgynevezett samplingnek a szabályait az Európai Bíróság. Idegen hanghordozóról származó nagyon rövid részletek sokszorosítása is engedélyköteles – mondta ki a luxemburgi bíróság egy jogvita eredményeként, amely húsz éve tart a Kraftwerk düsseldorfi zenekar és Moses Pelham zenei producer között. A testület a Kraftwerk számára hozott kedvező döntést, a bíróság ugyanakkor egy kivételnek teret engedett: egy hangszelet használata megváltoztatott és fel nem ismerhető formában nem számít "idézésnek", így nem sérti az eredeti mű szerzőinek jogait.
A Kraftwerk és Pelham között már két évtizede tart a vita a bíróság előtt, a Kraftwerk Metall auf Metall című, 1977-es slágerének egyik üteme miatt. Pelham 1997-ben egy két másodperces részt engedély nélkül használt fel Nur mir című, Sabrina Setlur rapperrel közös dalában, a két másodpercnyi rész ismétlése adta annak alapját. Emiatt Ralf Hütter, a Kraftwerk egyik alapítója szerzői jogsértés miatt beperelte Pelhamot. A hosszú jogi vita végig ment a német igazságügyi rendszeren, és a Német Szövetségi Bíróság kérte a luxemburgi testületet, hogy foglaljon állást az EU szerzői jogi szabályozásában.
Az Európai Bíróság szerint, ha nagyon rövid részt másolnak, az is másolatkészítés és a kiadó engedélyéhez kötött. Azaz, ha a kiadó nem engedélyezi a lemásolást, de mégis felhasználják, az jogsértő lesz. Közkeletű, de téves ugyanis az a vélekedés, hogy a sampling „szabad”, azaz nem kell hozzá szerzői jogi engedély. Ezt erősíti meg döntésével a bizottság, és ezt a kérdést ezentúl az EU összes tagállamában e szerint kell értelmezni – válaszolt lapunk megkeresésére Tóth Péter Benjámin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója.
A szerzői jog nemcsak a dalszerzők és az előadók jogait védi, hanem a hangfelvétel-jogtulajdonosokét is – tehát azokat a cégeket/személyeket, amelyek/akik egy hangfelvétel létrehozását megszervezik és finanszírozzák. Ebben az ítéletben ez utóbbiról esik szó, tehát a dalszerzőket és az előadóművészeket nem érinti a döntés – jegyezte meg az igazgató. Egyúttal kiemelte, a magyar jogban az ítélet által elfoglalt értelmezés lényegi része eddig is érvényesült. A hangfelvétel előállítóját a hangfelvételen ugyanis megilleti az úgynevezett kizárólagos jog. Ennek alapján jogosult engedélyezni (vagy megtiltani) a hangfelvétele egészének vagy egy részének a többszörözését, azaz lemásolását – hangsúlyozta Tóth Péter Benjámin.
