A fideszes emlékezet szerint 2010-ben "minden összeomlott": a második Orbán-kormány "egy csőd szélén tántorgó országot vett át". A 2010-es zárszámadást a múlt héten kihirdetett jövő évi költségvetéssel összevetve azonban azt látjuk: az elmúlt tíz év mélyreható kiigazítása kárvallottjai éppenséggel az ország hosszú távú versenyképességét meghatározó tételek: az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem.
A 2020-as költségvetésben nem csupán a családok támogatására jut a 2010-esnél két és félszer magasabb összeg: több pénzt fordítanak egészségügyre, oktatásra és nyugdíjra is – állította Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára múlt kedden, a költségvetés elfogadása után. Németh Szilárd honvédelmi államtitkár szerint területe jövőre minden idők legnagyobb költségvetéséből gazdálkodhat. Szerinte jövőre 616 milliárd forint jut rájuk. (Ez önmagában bravúrszámba menne, hisz 2020-as kiadásaikat összesen 550 milliárdra tervezik.) Bár papíron valóban soha nem költöttek e területekre ennyit, a bruttó hazai termék (GDP) növekedését is számításba véve már megbuknak az állítások. Az összehasonlíthatóság érdekében a számadatokat a GDP-hez viszonyítottuk.
A két időpont összevetése a GDP-arányos jóléti kiadások jelentős csökkenéséről tanúskodik. Míg 2010-ben a GDP 30,9 százalékát költötték e célra, jövőre az arány már csak 24,5 százalék. Ezzel együtt igaz az a fideszes beállítás is, hogy az összeg több ezermilliárddal - 8324 milliárdról 11938 milliárd forintra - nőtt. Ám ez a forint már nem ugyanaz a forint.
A jóléti kiadásokon belül ugyanakkor minden soron kisebb szám szerepel - legyen szó oktatásról, egészségügyről vagy épp nyugdíjakról. A költségvetési törvény szerint, a felső-, a közép- és az alapfokú oktatásra fordított GDP-arányos kiadások is alacsonyabbak lesznek jövőre, mint voltak 2010-ben. Orbán Viktor kormányra kerülve a közoktatás erőteljes központosításába kezdett, kimondottan az olcsóbb és hatékonyabb működést zászlajára tűzve. Eme "hatékonyságnövelésnek" estek áldozatul úgy a pedagógusbérek, mint a közoktatás általános színvonalának csökkenése.
Az egészségügyre 2020-ban a GDP négy százalékát szánják. A magyar állam a többi uniós tagállamnál lényegesen kevesebbet költ e célra: 2017-ben az EU-átlag 7 százalékra rúgott. A részadatokból kiderül, hogy a kórházakra némileg többet fordítanak, mint 2010-ben. Ám GDP-arányosan minden más háziorvosi, szakrendelői, fogorvosi ellátás forrása csökkent. A leginkább az egészségügyi kiadások alacsony szintje aggasztó, hisz az oktatással együtt ez alapozhatná meg hosszú távon a gazdaság versenyképességét.
GDP-arányosan még a kormány zászlajára tűzött család- és lakástámogatásokra is kevesebbet költenek, mint tíz éve. Míg lakástámogatásokra anno a GDP 1,7 százalékát szánták, a jövő évi bruttó hazai termék arányában ugyanerre már csak 1,4 százalékot fordítanak. A családi pótlékok és a gyerekek után járó támogatások a GDP 2 százalékáról 1,3 százalékra estek. Igaz, ez csökkenő gyerekszám és befagyasztott szociális kiadások mellett kevéssé meglepő, illetve adókedvezménnyel együtt számolva már magasabb családtámogatási szint adódik.
A GDP-arányos nyugdíjkadások eközben – a korhatáremelés, az infláció feletti nyugdíjemelés eltörlése, illetve a szolgálati nyugdíjak felszámolása miatt - 10,5 százalékról 7,3 százalékra mérséklődtek.
Az állami bürokrácia kiadásai ugyanakkor az elmúlt tíz év során észrevehetően, a GDP 7,1 százalékáról nyolc százalékra nőttek. Sokkal tehát nem lett olcsóbb a magyar állam működése: jövőre e célra már 3905 milliárdot költenek. A GDP 6,5 százalékáról 7,7 százalékra emelkedtek a gazdaságtámogatással kapcsolatos kiadások is. A honvédelmi költségek a GDP 0,2 százalékával ugrottak. Ez érdemi növekedés, bár még messze állunk a NATO-nak tett 2 százalékos felajánlástól. Nőtt a rendőrség GDP arányos költségvetési támogatása is. Igaz, ez szinte kizárólag a határvédelemre elszámolt évi 150 milliárdnak tudható be.
