Budapesten brutálisan elszaladtak a lakásárak, pedig a lakáspiaci szakértők az év elején még lassulást ígértek 2019-re. Sőt az optimisták szerint az áremelkedésnek nem csak hogy meg kellett volna állnia, de mérséklődést is elképzelhetőnek tartottak. Nos, ez ne következett be. Nem vált be az a látlelet sem, hogy a befektetési céllal vásárolt lakásoknak nem lesz majd piaca, mivel annyira megnő a számuk, hogy az albérleti díjak nem emelhetők tovább, így nem lesz már érdemes ebbe a piacba beszállni.
Bár az igazi albérlet-keresési szezon éppen ezekben a napokban indul be a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után, de az már biztos, hogy Budapesten magasak maradtak a bérleti díjak, vagyis ingatlanba fektetni mégis megéri. Sőt, a közepes és magasabb jövedelmű vidékiek közül egyre többen vásárolnak ingatlant gyermeküknek, mert úgy vélik, jobban kijönnek így, mintha a csillagokat ostromló bérleti díjat fizetnék meg. Ennek a rétegnek az igénye ugyancsak felveri a budapesti lakásárakat.
Az ingatlan.com elemzése szerint júliusban a fővárosi kiadó lakásokért átlagosan 160 ezer forintot kértek. A 40 négyzetméternél kisebb garzonokért 140 ezer forintot, a panellakásokért pedig 125 ezer forintot. Az egyetemek főiskolák szempontjából kiemelten fontos városrészek közül a XI. kerületben a kiadó paneleknél az átlagár 158 ezer forint volt, a garzonoknál pedig 130 ezer forintot tett ki. A XIII. kerületben előbbiekért 140 ezer forintot, utóbbiakért 130 ezer forintot kértek a tulajdonosok.
Aligha meglepő, hogy Európában a magyarországi lakások drágultak a legnagyobb mértékben, három év alatt 32 százalékkal, igaz, alig maradt el tőlünk Írország, Csehország vagy Lettország. (A hazai lakáspiacot jellemző drágulási ütem leginkább Budapestet érintette.) A lakásárak növekedése összhangban van az Eurostat béradataival. Eszerint a vizsgált három évben Magyarországon 29 százalékkal emelkedtek a jövedelmek, a balti államokban is az európai átlagnál nagyobb mértékben, és mindkét helyen az ingatlanok ára megugrott.
„Amíg tehát a gazdaság jó teljesítményt mutat, és a bérek is folyamatosan növekednek, addig a lakásárak emelkedhetnek. Másképp megfogalmazva: az ingatlanárak érezhető csökkenése valamilyen gazdasági válság bekövetkezése esetén valószínű, de erre utaló jeleket egyelőre nem látunk” – mondta Balogh László, az ingatlan.com szakértője. A fővárosi újlakás-piac árrobbanásának kezdete 2013 ősze volt. Lényegében ekkorra a lakosság anyagi helyzete már többé-kevésbé konszolidálódott a 2007-2008-as gazdasági világválságot követően. A jelentős emelkedés 2013-as kezdőpontja ma már nehezen hihető módon átlagosan 180-210 ezer forintos négyzetméterenkénti árat jelentett.
A 2013 után kezdetben lanyha, majd egyre gyorsuló lakásépítési lázat elősegítette a Magyar Nemzeti Bank lazításra épülő monetáris politikája is, vagyis a 2016 májusa óta változatlanul tartott, 0,9 százalékos alapkamat. A jegybank így két irányból is befolyásolja a lakáspiaci folyamatokat. Egyfelől az alacsony kamatokkal ösztönzi a hitelfelvételt, amellyel mind a lakásépítésben érdekelt vállalkozók, mind az építtetők előnyös helyzetbe kerülnek. Másfelől a betétekben megtakarított pénzek a helyüket keresik, amit részben megtalálnak az ingatlanpiacon, elsősorban Budapesten.
Budapestet megtalálták a külföldiek is, amelyben nagy szerepet játszik, hogy a forint árfolyama a vezető devizákhoz képest tartósan gyenge lett. Érdemes még szót ejteni a folyamatosan jogi csatákat vívó airbnb-lakásokról, amelyeknek létesítése ugyancsak felhajtja az árakat. Ilyenek elsősorban a budai zöldövezetekben, a történelmi Belvárosban és az Újlipótvárosban vannak. A budapesti drágulásért főleg ezek a városrészek a felelősek.
