Emléktáblát emelnek az első gleccsernek, amelyik a globális felmelegedés miatt elsőként tűnt el Izlandon, a plakettet augusztusban leplezik le kutatók. Az Okjökull az ország négyszáz gleccserének egyike volt, száz éve még 15 négyzetkilométernyi területet foglalt el Izland nyugati részének hegyvidéki területein, vastagsága 50 méteres volt. Mára azonban alig egy négyzetkilométerre zsugorodott és kevesebb mint 15 méter maradt a vastagságából, így
és nevéből a jökull, vagyis gleccser szót is, így ma már csak Oknak hívják.
A houstoni Rice Egyetem kutatói, Andri Snar Magnason és Oddur Sigurdsson tartják majd a szertartást augusztus 18-án Borgarfjördurnél – írja internetes oldalán a The Guardian. Az emléktáblán egy jövőnek címzett levél olvasható:
A dátum alatt a 415 ppm CO2 szavak állnak, amelyek a légkörben az idén májusban mért rekordértékre utalnak: a légkör szén-dioxid-koncentrációja meghaladta a 415 ppm-et (milliomod térfogatrész).
A gleccser a hivatalos definíció szerint olyan összefüggő, állandó jégtömeg, amelynek tömege telente nagyobb mértékben gyarapszik, mint amennyit nyáron csökken és saját súlya alatt folyamatosan mozgásban van. Ha ez megszűnik, akkor „holt jégről” van szó.
Cymene Howe, a Rice Egyetem antropológusa szerint ez az első plakett, amelyet egy klímaváltozásnak áldozatul esett gleccsernek emelnek a világon. Hozzátette: az esemény hangsúlyozása talán felhívja a figyelmet a veszteségre. „Ezek a jégtestek a bolygó legnagyobb édesvízraktárai. Bennük a légkör története van lefagyasztva” – mondta. Az Okjökull sorsában „osztozni fog Izland összes gleccsere, hacsak nem csökkentjük radikálisan az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét”.
A bolygó legészakibb régiója kétszer akkora sebességgel melegszik, mint a többi területe, ennek következtében az idei június a valaha mért legmelegebb volt. Kutatók szerint elkerülhetetlen, hogy az északi-sarkvidéki hőmérséklet erőteljesen megemelkedjen, ami nagy valószínűséggel fordulóponthoz vezethet. Ez azt jelenti, hogy a jégtakarók olvadása visszafordíthatatlanná válik, tehát az iparosodás előtti klímára való visszatérés sem stabilizálná már a jégtakarót.
