A fizikai aktivitás hosszútávon akár felére is csökkentheti a szívinfarktus kockázatát – állítja egy, az European Heart Journal című szaklapban megjelent kutatás. Ha a szervezet szív- és légzőrendszeri állóképessége megfelelő, azaz hatékonyan működik a szív, a tüdő és a keringés, mozgás közben oxigén jut az izmokba. Ez jelentős szerepet játszik többek közt a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében és a cukorbetegséggel összefüggő halálozás kivédésében.
Norvég kutatók most alaposabban megvizsgálták ezt, az úgynevezett kardiorespiratorikus fittség előnyeit és megpróbálták pontosabban meghatározni magát a fizikai aktivitást is. A Norwegian University of Science and Technology szakértői arra a megállapításra jutottak, hogy a magasabb fittségi szint megfelezheti a szívinfarktus kockázatát, az alacsony aktivitás viszont fokozza.
A norvég kutatók 4500 olyan személy adatait elemezték, akik 9 éven keresztül vettek részt a HUNT3 nevű egészségfelmérésen. Egyiküknek sem volt korábban szív-érrendszeri-, vagy tüdőbetegsége, magas vérnyomása vagy daganatos betegsége. A résztvevők fele-fele arányban voltak nők és férfiak, 80 százalékuk az alacsony kockázati csoportban szerepelt a következő 10 évben bekövetkező szív-érrendszeri betegségek szempontjából.
A szakemberek a maximális oxigénfelvevő képesség mérésével határozták meg a kardiorespiratorikus fittségük mértékét. A 9 év alatt 147 embernek volt szívinfarktusa vagy anginája – mindkét betegség a koszorúerek szűkülete miatt. Az egészségesnek mondható személyek közt is megfigyelték, hogy a legfittebb 25 százaléknak megfeleződött az esélye a szívinfarktusra, a legkevésbé fitt 25 százalékhoz képest. Ráadásul a kardiorespiratorikus fittség legkisebb mértékű fejlődése is számottevően csökkentette az infarktus és az angina pectoris előfordulásának rizikóját.
A norvég kutatók azt is hangsúlyozták, hogy
Vagyis a tréning az egyik leghatékonyabb eszköz a megelőzésben.
Gyógyít is
„Korábbi kutatások már bizonyították, hogy a mozgáshiány növeli a magas vérnyomás és – koleszterinszint, valamint a stroke kialakulásának esélyét is. Szintén bizonyított, hogy – többek közt - a mozgáshiány miatt zsírszerű lerakódások, plakkok alakulhatnak ki a koszorúerek belső falában, elzárva a véráramlás útját. Ennek következtében csökken a vérellátás, nem jut elég oxigén a szívizomhoz, ami iszkémiás szívbetegségekhez, például szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz vezet – mondta Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ életmód orvosa.
Bizonyos tényezőket nem lehet kivédeni, de rengeteget tehetünk az egészségünkért. Az életmód orvoslás irányt mutat a megváltoztatható rizikófaktorok kiküszöbölésére. A személyre szabott mozgás-, táplálkozás- és stresszkezelési programokkal a már kialakult szív- és érrendszeri betegségek kezelésében is jelentős eredmények érhetők el.
