A jövő évi költségvetésbe bújtatva módosította a büntető törvénykönyv bűnszervezetekre vonatkozó passzusát az Országgyűlés. Bár a 17 éve érvényben lévő szabályozás valóban hagyott kívánnivalót maga után, szakértők szerint a Legfelsőbb Bíróság 2005-ös jogegységi határozata alapján a tényállás azért megállapítható volt. Az új módosítás szerint viszont együttesen kell bizonyítani az alá-fölérendeltségi viszonyt, a munkamegosztást és a konspiratív kapcsolatrendszert - ami szinte lehetetlen vállalkozás.
Ezek után persze felmerül a kérdés, miért éppen most kellett nekiugrani a változtatásnak, s ha tényleg szakmai szempontok vezették az illetékeseket, miért a költségvetésbe eldugva szavaztatták meg? Miután az elkövetési mód nem túl gyakori, a szakmai érvek keresését felváltják az egyénhez kötődőek, amire hamar találunk is példát: Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt három esetben is bűnszervezetben elkövetett cselekményekkel gyanúsította meg az ügyészség, neki tehát kifejezetten jól jöhet a módosítás. Simonka ráadásul mindezek ellenére sem lett kegyvesztett, legalábbis Orbán Viktor nem szokott persona non grata fideszessel fotózkodni a Karmelita kolostorban, mint tette azt múlt pénteken a békési erős emberrel.
Arra viszont annál több példát találni az elmúlt kilenc évből, hogy a NER számára kedves-fontos emberek számíthatnak rá, érdekükben akár törvényt is módosít a kétharmad. Borkai Zsolt kedvéért a leszerelt katonák léphettek a korábbinál rövidebb idő alatt politikai pályára, Mocsai Lajos rektori kinevezéséért előbb az olimpiai érmet tették egyenlővé a doktori fokozattal, majd három évvel kitolták a rektorok kötelező nyugdíjba vonulásának határidejét. Vidnyánszky Attila esetében a Kossuth-díj helyettesíthette a doktori titulust egyetemi tanári címéhez, a halasztott adózás rapid megszavazása Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és más NER-oligarcháknak kedvezett.
Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérei érdekében a sörfőzés jövedékiadó-kedvezményt emelték a kívánt szinte. A Lex Polt lehetővé tette a legfőbb ügyész mandátumának meghosszabbítását és nyugdíjkorhatárának kitolását, Szapáry György kedvéért 70 év fölé emelték a nagykövetek nyugdíjazását, a Lex Szásznak köszönhetően a PSZÁF-elnök mentesült a 98 százalékos különadó alól, Domokos László miatt pedig az összeférhetetlenségi szabályokat lazították, s így lehetett képviselőből ÁSZ-elnökké.
Törvényeket persze nem csak baráti alapon lehet hozni, furkósbotként is kiválóan működnek. A Lex Bakával távolították el a kritikus legfőbb bírót, a mentelmi törvény gyors átírásával a szocialista Czeglédy Csaba büntetőperét akarták gyorsítani, plakáttörvénnyel lehetetlenítették volna el Simicska Lajost. A Lex Mészáros a sajtó számára korlátozná a cégadatokhoz hozzáférést, de a CEU és a civilek is kaptak személyre szabottnak tűnő jogszabályt.
Mindezek tükrében cseppet sem lenne meglepő, ha a mostani módosítás Lex Simonka néven vonulna be a köztudatba, megőrizve a békési képviselő nevét az utókornak. Ha valamiért a bíróságokon nem maradna nyoma…