Egy világ dőlhetett össze azokban, akik afféle modern Robin Hoodnak tartották Julian Assange-ot. A WikiLeaks alapítójáról ugyanis kiderült a minap, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztás idején a Kreml megbízásából hozott nyilvánosságra bizonyos információkat, melyek a demokraták elnökjelöltjére nézve kompromittálóak voltak.
Szó se róla: a magyar demokratikus ellenzék némiképp hálás lehet Assange-nak, hiszen az általa nyilvánosságra hozott egyik amerikai diplomáciai távirat Orbán Viktort sem tüntette fel éppen jó fényben. Másrészt viszont igencsak riasztó lehet számunkra is az Assange-jelenség. A minden jel szerint orosz zsoldban álló WikiLeaks-alapító valóságos dezinformációs központtá alakította Ecuador londoni nagykövetségét, ahol a letartóztatás elől menekülve hét esztendeig kénytelen volt meghúzni magát. Assange védekezése, miszerint Donald Trumpra nézve nem volt terhelő bizonyítéka, körülbelül annyira vehető komolyan, mint idehaza az Állami Számvevőszék elnökének magyarázata arra, miért kizárólag az ellenzéki pártokat sújtja horribilis összegű bírságokkal. Az ecuadori hírszerzés által is megerősített értesülés mindenesetre gyökeresen megváltoztatja a szólásszabadság bajnokaként aposztrofált kiszivárogtatóról kialakult képet.
Putyin egyik „trójai falova”, Assange tehát lelepleződött. A Kreml ura azonban nem adja fel egykönnyen, szívósan keresi tovább az észak-atlanti szövetség gyenge pontjait. Befolyásszerzésre leginkább azokat az európai országokat tartja alkalmasnak, melyeknek populista vezetői alighanem már a közeljövőben kénytelenek lesznek új pénzforrás után nézni, hogy autokratikus rendszerüket finanszírozhassák. Az Európai Parlamentben végbement politikai átrendeződés, a föderációpártiak előretörése új helyzetet teremtett többek között Orbán Viktor számára is. Amennyiben az uniós támogatások folyósítását ténylegesen a jogállamiság kritériumainak érvényesüléséhez kötik a tagállamokban, illetve az OLAF kontrollálhatja a szóban forgó pénzek elosztását a hazai gazdaság szereplői között, egyszeriben hoppon maradhat a magyar kormányfő gondosan felépített klientúrája.
És itt jönnek képbe az oroszok. Nem véletlen, hogy az egyes hozzáértők által kémfészeknek tartott Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) a közelmúltban Budapestre helyezte át székhelyét. Az orosz hátterű IIB alkalmazottai gyakorlatilag diplomáciai mentességet élveznek nálunk, vagyis egy kétes függetlenségű pénzintézet akár más jellegű tevékenységet is végezhet a magyar hatóságoktól nem zavartatva, egy EU- és NATO-tagállam fővárosában. Fantasztikusan hangzik, de akár az is előfordulhat, hogy a következő amerikai elnökválasztásba való beavatkozást a magyar fővárosban fogják koordinálni Julian Assange utódai.