Megismétlődhet a Nemzeti Táncszínház csődje a Városligetbe költöztetett múzeumokkal: nem tulajdonosai, hanem csak albérlői lesznek az összességében százmilliárdokért felhúzott új épületeknek, és a költségalapú (vagy azt legalább megközelítő) bérleti díjra nincs fedezet a költségvetésben.
Ahogyan a 24.hu és a Népszava is megírta, az éppen Orbán Viktor miniszterelnök Várba költözése miatt kiakolbólított Nemzeti Táncszínház 5 milliárd forintért kapott új épületet a Millenáris parkban, ám az örömük hamar ürömmé változott, amikor kiderült, hogy havi 80 (azaz évi 960) millió forint bérleti díjat kell fizetniük, miközben az éves támogatásuk összege alig havi 60 millió forint. A színházépület ugyanis nem az övék, hanem a Miniszterelnökséghez tartozó Millenáris Kft.-é, és a tulajdonos az erő pozíciójából tárgyal velük, mondván: a valami nem tetszik, menjenek máshová.
Hamarosan ugyanígy járhatnak azok a kulturális intézmények is, amelyek szintén a kormányfő és a kormány várbeli térfoglalása miatt veszítették el az otthonukat, rákényszerülve a Városligetbe költözésre. Mint a varosliget.info emlékeztet rá, Gyorgyevics Benedek, a Liget Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója egy korábbi rádióinterjújában kifejtette: a Ligetben ugyanaz a konstrukció érvényesül majd, mint a Táncszínház esetében. Vagyis az áttelepített kulturális intézmények nem tulajdonosok, hanem bérlők lesznek a Ligetben, minimális jogokkal, viszont lakbérfizetési kötelezettséggel. A tulajdonos az ugyancsak állami tulajdonú, kormányzati felügyeletű Városliget Zrt. lesz, ez a cég állapítja meg a bérleti díjat, és mint láttuk, a kormány egyáltalán nem szégyenlős, ha a kultúra templomainak bérbeadásáról van szó. A szisztéma egyébként hasonló ahhoz, ahogy az új futballstadionok működnek: főszabály szerint a labdarúgó klubok sem tulajdonosai az arénáknak, bérleti díjat fizetnek a használatért, csakhogy a kormány – a taotámogatásokon keresztül, illetve az állami vagy a kormány által befolyásolt cégek szponzorációja révén – a valóságban a bérlet és az üzemeltetés költségeihez is nagyvonalúan hozzájárul. A kultúrától viszont épp a közelmúltban vették el a tao-t, a kulturális tárca pedig nincs abban a pénzügyi helyzetben, hogy a kiesett forrást teljeskörűen pótolja. (Van egy másik lényegi különbség is a focihoz képest: amikor az Orbán-kormány megállapodást kötött az Európai Bizottsággal a sportcélú taotámogatásokról, írásban vállalta, hogy nem hoz létre fölösleges infrastrukturális kapacitásokat, fenntarthatatlan stadionokat. Ehhez képest más a szurkolótábor, sőt olykor csapat nélküli kistelepüléseken is stadionok épülnek, az állam pedig valamilyen formában mindenütt beszáll az üzemeltetésbe. Ehhez képest a kultúrában nem pluszkapacitásokról van szó, hanem arról, hogy Orbán Viktor kinézte magának a Várat, a kulturális intézményeknek költözniük kellett, és most nincs fedél a fejük felett – ami még annál is abszurdabb, mint amikor a lakásukat vesztett devizahiteleseknek széttárt karral azt mondja az állam: költözzenek albérletbe.)
A varosliget.info azt írja: „A Vároliget Zrt. nem kulturális intézmények, pl. múzeumok építésére kapott felhatalmazást a kormányzattól, hanem hasznosítható ingatlanok építésére. Ezek az ingatlanok sok különböző funkcióval bírnak majd, általában reprezentatív, különféle rendezvényekre jól értékesíthető termekkel, és bérbeadható vendéglátós, valamint kereskedelmi tevékenységre alkalmas helyiségekkel rendelkeznek. A múzeumok, mint intézmények ezekben az ingatlanokban helyiségeket bérelnek majd, tehát az épület nem az övék, és azzal nem rendelkeznek szabadon, hiszen azokat 99 évig a Városliget Zrt. kezeli, és természetesen hasznosítja majd, csakúgy mint a parkot. Mindannyian tévedünk tehát, amikor azt mondjuk, a Liget szélén épül az új Néprajzi Múzeum. A mondat helyesen úgy szól: a Liget szélén épülő multifunkcionális, bérbadás útján hasznosítandó épületben kerül elhelyezésre a Néprajzi Múzeum.” A portál szerint eközben az adott épületekben más bérlők – vendéglátós vállalkozók, rendezvényszervezők stb. – is működnek majd, és még az sem biztos, hogy érdekütközés esetén a tulajdonos a kulturális intézmény pártjára áll. A kényszerű társbérletekre az Orbán-kormány időszakából van már negatív példa: „Mióta a budai várat egy nonprofit Kft. kezelésébe adták, többször előfordult, hogy az Országos Széchényi Könyvtár egy-egy napon nem tudott kinyitni, mert az oroszlános udvart pl. születésnapi partira bérelték ki.”
