„A férfiak a nők védelmezői és támogatói, amiatt, hogy Allah néhányukat előnyben részesített másokkal szemben, és mert ők (a férfiak) költenek rájuk a vagyonukból. Ezért a jóravaló nők engedelmesek, őrzik a férjük távollétében azt, amit Allah őrizni parancsolt nekik…” (A Nők szúra, 34.) – általában erre a Korán idézetre szoktak hivatkozni a muszlim hittudósok, mikor azt magyarázzák, a nők miért szorulnak a férfiak védelmére. Szaúd-Arábiában ez azt jelenti, hogy törvény szerint „oltalmazóik” – jellemzően az apa, majd később a férj, vagy a család más férfi tagja – engedélye kell, ha például külföldre akarnak utazni, vagy meg akarnak házasodni. A hagyomány alapján bizonyos családokban még a munkavállalás, egészségügyi ellátás vagy lakásbérlés is jóváhagyásukhoz kötött. Sőt, léteznek olyan szélsőséges nézetek, amelyek szerint egy nőnek még ahhoz is hozzájárulás kell, ha el akarja hagyni a házat.
Ez azonban hamarosan megváltozhat. A The Wall Street Journal a királyi családból származó forrásokra hivatkozva nemrégiben arról írt, hogy az országban még idén eltörölhetik, hogy a felnőtt nők és a 21 éven aluli férfiak csak oltalmazóik hozzájárulásával utazhatnak. A lap úgy tudja, hogy az utasítás „legfölülről jött”, bár a koronaherceg, Mohammed bin Szalmán „semleges”, az ügy vizsgálatát a hittudósokra bízta. A cikkben megszólaló magas rangú tisztviselő szerint az nem is kérdés, hogy a kormány és a nép változást akar, a vita inkább arról zajlik, hogyan lehet a leggyorsabban és leginkább zökkenőmentesen végrehajtani a reformokat. Már elkezdték a téma „puhítását”, mint a cikk is rámutat, például az egyik népszerű szaúdi beszélgetős műsorban is az oltalmazásról vitáztak nemrégiben, és a dzsiddai Okaz újság is címlapon foglalkozott vele.
Az borítékolható, hogy a társadalmat megosztaná a változás. Kérdés persze az is, hogy a törvényből mit sikerülne betartatni, hiszen ahogy fentebb is írtuk, a jelenség mögött nem csak a jog, de a hagyomány is áll. „Ez egy döntő lépés a helyes irányba” – örvendezett a lapnak egy szaúdi nő, egy másik viszont azon dohogott, hogy a törvény nem megy elég messzire, nem csak az utazás, de a házasság, a munkavállalás kapcsán is el kellene törölni a gyakorlatot. Olyan is akadt viszont, aki Twitteren védelmébe vette a szokást, mondván bízik az apjában, nem bánja, hogy helyette hoz döntést, és hisz benne, hogy az iszlám szerint oltalmazóra szorul.
A téma idén év elején nemzetközileg is reflektorfénybe került, mikor egy 18 esztendős szaúdi lány, Rahaf Mohammed al-Kunun a családi nyaralásról megszökött szüleitől. A tinédzser Kuvaitban felszállt egy Thaiföldre tartó gépre, majd a bangkoki szálloda szobájában elbarikádozta magát és a közösségi médiában kért segítséget. A családi összetűzés csakhamar politikai üggyé nőtte ki magát, miután Rahaf azt állította, hogy szülei fizikailag és lelkileg is bántalmazták, Szaúd-Arábiában elnyomták, és miután elhagyta az iszlám vallást, biztosan kivégeznék. Végül valószínűleg a médiafelhajtásnak is köszönhetően nem adták ki szüleinek, hanem kisebb diplomáciai csörtét okozva, a miniszterelnök személyes közbenjárásával Kanadában kapott menekültstátuszt.
A tervezett törvénymódosításnak persze aligha ez az eset az oka, a döntés jól illeszkedik abba a reformfolyamatba, amit Mohammed bin Szalmán indított meg. Az ifjú koronaherceg célja, hogy „visszatérjenek a mérsékelt iszlámhoz”, aminek része az ország megnyitása a világ felé, és a Vízió 2030 program keretében a gazdaság diverzifikálása, az olajfüggőség csökkentése. A trónörökös hatására bő egy évvel ezelőtt engedélyezték, hogy nők is vezethessenek, a statisztikák szerint már legalább hetvenezren szereztek azóta jogosítványt. Ugyancsak tavaly történt meg először a királyságban, hogy nők a stadionban nézhettek focimeccset. Próbálják a munkaerőpiacra is bevonni a nőket, egyre többen vállalnak közülük munkát. A cél az, hogy a jelenlegi 23 százalékos arányukat jövő évre 28-ra tornázzák fel, ezért megnyitották számukra a kapukat bizonyos feladatokra a hadseregben, rendőrségben, tűzoltóságon is. Jól jelzi a változásokat az is, hogy a politikában is egyre fontosabb szerepet vállalhatnak, például az ország történetében először egy nőt, Ríma bint Bandár bin Szultan bin Abdel-Azíz hercegnőt neveztek ki Szaúd-Arábia nagykövetének az Egyesült Államokba.
