„Esterházy kultúraromboló, tehát nem kell tanítani” – jelentette ki Takaró Mihály a 28. Jókai Mór Nyári Egyetemen Komáromban múlt héten, számolt be róla az Új Szó. Magyar kultúra tegnap, ma, holnap címmel tartott plenáris előadást a Horthy-rajongó, az antiszemitizmusáról ismert Nyírő Józsefet és Tormay Cécile-t zseninek, a Nyugatot viszont „kis zsidó lapocskának” tartó irodalomtörténész, aki provokatív kijelentéseivel rendszeresen kelt felháborodást. Míg korábban Kertész Imre magyarságát kérdőjelezte meg, vagy úgy fogalmazott Spiró György embernek nehezen nevezhető, most a három évvel ezelőtt, július 14-én elhunyt Esterházy Pétert támadta a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett rendezvényen. Megosztotta pedagógiai hitvallását a közönséggel: csak azt hajlandó tanítani, ami építi a diákjait, ami rombolja, azt nem. A rombolásra példaként Esterházy Péter Így gondozd a magyarodat című szövegéből idézett, mint arról az Új Szó beszámolt, önkényesen kitépve az írásból olyan szöveghelyeket, amelyekre szüksége volt az ideológia aládúcolásához és következtetéséhez.
A lovagkereszttel kitüntetett, zsidózó irodalomtörténész előadásában kifejtette azt is, a magyar nem arctalan tömeg, hanem mindenki önálló identitás, mivel magyarul úgy mondjuk, egy ember, két ember, száz ember stb.: egyes számot használunk, míg más nyelvek ebben az esetben többes számot. Már-már irracionális, hogy ilyen kis lélekszámú nép fönnmaradt, már rég el kellett volna tűnnie – hangsúlyozta, hozzátéve, a megmaradás titka az, hogy a magyarság számára a kultúra volt a legfontosabb kérdés.
Fontosnak tartotta kiemelni továbbá az óvónők és pedagógusok felelősségét, akik jó példával nevelik magyarrá a gyereket. Véleménye szerint a magyarság sorsvállalás és tudatos kultúravállalás. Nem genetikai kérdés, mert ez a Kárpát-medencében lehetetlen vállalkozássá tenné a „ki a magyar?” meghatározását. Akinek szlovák, román, zsidó, német stb. felmenői vannak (Petőfi Sándor, József Attila, Radnóti Miklós stb.), azért akar a magyar kultúrához tartozni, mert „a magyar kultúra olyat tud, amilyet semelyik más” – nyilatkozta. Elmondta azt is, hogy a Kárpát-medencei magyarok közül a felvidéki magyarok vannak a legrosszabb állapotban, mivel legkönnyebben adják fel magyarságukat. A beszámoló szerint a hallgatóságból senki sem tiltakozott, még akkor sem, amikor Takaró Mihály arra buzdított, mindenki tegye fel a kérdést magának, ő mit tett a magyarság megmaradásáért; hány gyereket szült, kivándoroltak-e a gyerekei, mert ha igen, akkor valamit elrontott.
Takaró kijelentéseire reagált Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője: „mi csak annyit tehetünk, hogy újra kifejezzük abbéli sajnálatunkat, hogy a magyar jobboldalnak továbbra sincs egyetlen írója sem, akit csak egy lapon lehetne említeni Esterházyval. Értjük a frusztrációt, szomorú dolog ez, sajnáljuk, bocsánat! De Esterházy Péter biztosan nem tehet róla, hogy a bal kislábujjába is több kultúra, világszemlélet és tehetség szorult, mint az állítólag elnyomott, kortárs hazafias jobboldali írókba (és tényleg írnék ide egy konkrét nevet is példának, ha lenne kit említeni).” Gréczy hozzátette, „a Demokratikus Koalíció azon is polemizálhatna, hogy miféle hitvány gazember vágja a magyar családok arcába, hogy ők a hibásak azért, amiért szétszakadtak és a gyerekeik jobban érzik magukat külföldön, mint Orbán Magyarországán, de ezúttal inkább megfogadjuk Esterházy tanácsát és egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk egy bizonyos szint alá.”
Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a hvg.hu információ szerint Takaró Mihály felelhet azért, hogy a 2020-ban bevezetendő Nemzeti alaptanterv humán műveltségterületeket érintő részeiben jobban tükröződjön a hazafias szemlélet. Bár a cikk megjelenését követően az EMMI sajtóosztálya cáfolta, hogy az irodalomtörténésznek lenne jelenleg hatályos szerződése a minisztériummal, arra viszont nem tértek ki, hogy nem vállal szerepet a folyamatban. A hvg.hu szerint Takarót valószínűleg nem közvetlenül az EMMI, hanem egy másik állami szerv bízta meg a feladattal. A jelenleg hatályos, 2013-ban életbe lépett nemzeti alaptantervbe egyébként Takaró nyomására került be Wass Albert, Nyírő József, Szabó Dezső, és Sinka István is.
