Az Európai Unió teljes lakossága január elsején meghaladta az 513,5 milliót, ami 1,1 millióval több az előző évi adatokhoz képest. Tekintve azonban, hogy az unióban tavaly 5,3 millió halálozásra csupán 5 millió született gyermek jutott, a populáció fogyna, ha nem lenne a migráció – derül ki az Eurostat minap nyilvánosságra hozott éves statisztikáiból.
A fogyatkozó népesség koránt sem minden tagállamra jellemző. Több gyermek született, mint ahány ember meghalt Írországban (6,1 százalékkal), Cipruson (4,1), Luxemburgban (3,2), Svédországban (2,3) és több további tagországban, köztük a Visegrádi Négyek országaiban – Magyarország kivételével, amely a népességszám alakulását illetően a a sereghajtók közé tartozik, 3,9 százalékos csökkenéssel.
Az Eurostat egy másik jelentésében a lakosság összetételét is megvizsgálta. Ebből kiderül, hogy az unióban a lakosság 7,8 százaléka „migráns”, abban az értelemben, hogy nem a szülőhazájában él. Közülük 3,4 százalék „belső migráns”, tehát egy másik uniós tagállamból származik, és csak 4,4 százalék jött az unión kívülről. A statisztikák nem támasztják alá a magyar kormány riogatását a kontinenst fenyegető közel-keleti migránsáradatról. A legtöbb első tartózkodási engedélyt 2017-ben ugyanis az ukránok kapták – az összes engedély 21 százalékát –, őket követték a szírek (7 százalékkal), majd nem nagyon lemaradva a kínaiak (6), az amerikaiak (5) és indiaiak (5).
Az érkezők sem egyenletesen oszlottak el a tagállamok között. Az ukránok túlnyomó többsége - 88 százaléka - Lengyelországban, a szírek 63 százaléka Németországban nyújtotta be kérelmét, a kínaiak, az amerikaiak és az indiaiak több mint fele pedig az Egyesült Királyságot választotta.
Az sem igaz, hogy ezek az emberek javarészt menekültek lennének: harmaduk munka, negyedük a család, 17 százalékuk a tanulás miatt költözött el hazájából, és csak 24 százalék jelölt meg más okot, köztük a nemzetközi védelmet.
Magyarország 2017-ben 32 200 letelepedési engedélyt adott ki, 7800-at ukránoknak, 2800 ezret kínaiaknak és 2400-at szerbeknek. Őket követik az amerikaiak 2044, valamint az irániak 1759 engedéllyel.
Ugyanazon évben uniós állampolgárságot 825 ezren szereztek az EU országaiban, ami csökkenés az előző évhez képest, nagyjából a migrációs válság előtti időket idézi. A teljes uniós átlagot nézve legtöbben a Marokkóból, az Albániából, az Indiából és a Törökországból származók közül jártak sikerrel. Itt is jellemző azonban, hogy kérelmüket olyan országokban nyújtották be, ahol jelentős helyi közösség él. A marokkóiak 83 százaléka például Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban, az albánok 97 százaléka Görögországban és Olaszországban, az indiaiak több mint fele az Egyesült Királyságban, a törökök fele Németországban vált állampolgárrá. Hasonló módon, Magyarországon toronymagasan három szomszédos állam – Románia, Ukrajna és Szlovákia – állt az élen.
Miközben a magyar kormány a migrációtól retteg, valójában az egész unióban szinte alig akad ország, ahol kevesebb a bevándorló, mint nálunk: 2018-ban a lakosság 98,3 százaléka volt magyar. Összességében a kontinens is nagyon távol áll attól, hogy a bevándorlók legyenek többségben. Az apró Luxemburgban ugyan a lakosság majd fele nem luxemburgi, de 40 százalékuk még itt is az unión belülről érkezett. Igazság szerint Magyarországon inkább a kivándorlás a probléma, két évvel ezelőtt csaknem 40 ezren távoztak külföldre, és ezek csak a hivatalos adatok. A számok egyébként szinte teljesen megegyeznek az egy évvel korábban mértekkel, a kivándorlás csúcsa 2015-ben volt, akkor több mint 43 ezren távoztak Magyarországról.
Úgy látszik, a külföldi diákokat viszont szívesen látjuk az országban – bizonyára a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramnak köszönhetően is. Magyarországon a felsőoktatásban a tanulók tíz százaléka származik külföldről, amivel az élmezőnyhöz tartozunk, jóval meghaladva az unió 8,1 százalékos átlagát. Ez az ösztöndíjprogram 2013 óta biztosít felsőoktatási ösztöndíjakat Magyarország partnerei számára a kormány keleti és déli nyitási politikája keretében: 49 ország állampolgárai vehetik igénybe pályázati lehetőségeit. Az előző tanévben a program keretében érkezők száma meghaladta a négyezret.
