Július utolsó előtti hetében kiderülhet, hogy szakbizottsági alelnökké választják-e a Fidesz három EP-képviselőjét. Ekkor tartja ülését az Európai Parlament kulturális, állampolgári jogi és alkotmányügyi bizottsága, miután szerdán elhalasztották a döntést az elnökség egy vagy több tagjáról. Azért határoztak így, mert világossá vált, hogy az Európai Néppárt (EPP) által jelölt magyar politikusok nem fogják megkapni a megválasztásukhoz szükséges többséget. Mindhárom testületben az EPP kezdeményezésére döntöttek a szavazás elnapolásáról, az állampolgári jogi bizottságban ráadásul úgy, hogy a baloldali, liberális blokknak már megvolt az ellenjelöltje egy zöldpárti politikus személyében. Ha itt megtartották volna a voksolást, szinte biztos, hogy az alelnöki posztra nevezett fideszes Hidvéghi Balázs alulmaradt volna, mert a testületben többségben vannak a szocialisták, a liberálisok, a Zöldek és a szélsőbal. E négy parlamenti frakció korábban megegyezett, hogy nem támogat magyar kormánypárti jelölteket parlamenti irányító szervekbe.
A történteket jól ismerők szerint a négyek várhatóan sem Hidvéghit, sem más fideszest nem fognak a jogállam tiszteletben tartásával foglalkozó állampolgári jogi bizottság elnökségének a közelébe engedni. Sokan biztosra veszik, hogy az EPP nem magyart fog jelölni alelnöknek, amire állítólag ígéretet is tett parlamenti partnereinek.
A kulturális bizottságba nevezett Bocskor Andrea és az alkotmányügyi bizottságba jelölt Trócsányi László alelnökké választásában még reménykednek az Európai Néppártban. Az eredmény attól függ, hogy az őket elutasító politikai erők tartják-e magukat a korábbi elhatározásukhoz, vagy saját pozícióikat féltve alkut kötnek az EPP-vel.
Valószínűleg ez utóbbi történhetett a képviselő-testület költségvetési ellenőrzési bizottságában, illetve biztonság- és védelempolitikai albizottságában, ahol szerdán sikerrel vette az akadályt Deutsch Tamás, illetve Gál Kinga. A Népszava által megkérdezett szemtanúk szerint fejetlenség és politikai háttéralkuk következménye lehet, hogy a két politikust csont nélkül alelnökké választották. Mindegyikükről titkos szavazással döntöttek, ami lehetetlenné teszi az események pontos feltárását. Az biztos, hogy a Fidesszel szembenálló frakciók eredeti terveikkel ellentétben nem tudták vagy akarták megakadályozni, hogy az irányító testületekbe bekerüljenek magyar kormánypárti politikusok.
A költségvetési ellenőrző bizottságban a szocialisták szakmai vezetője (koordinátora) röviddel az ülés kezdete előtt azzal lepte meg a kollégáit, hogy közölte: tartózkodni fognak a szavazáson. Közös megállapodás alapján a Zöldek egy ellenjelöltet készültek indítani Deutsch Tamással szemben, de a hír hallatán visszakoztak, mert a baloldal voksai nélkül nem lett volna esélyük a nyerésre. Így egyedül maradt talpon a fideszes EP-képviselő, akit 11 igen, hat nem szavazat és három tartózkodás mellett választottak meg. Szemtanúk szerint a szakbizottságban 27 — más források szerint 30 — rendes tag voltak jelen, tehát heten vagy tízen nem adtak le szavazatot. A négypárti ellentábornak 15 tagja van a testületben.
A korrupciós ügyeket vizsgáló parlamenti szakbizottság vezetőségének mindenesetre “érdekes” az összetétele. A testületnek két olyan alelnöke van, akinek párttársait összefüggésbe hozzák uniós pénzek lenyúlásával: a fideszes Deutsch Tamás és a cseh liberális Martina Djabalová, aki a pénzügyi visszaéléssel vádolt miniszterelnök pártjának, az ANO-nak a tagja. Emellett a baloldali frakció koordinátora a korrupciós ügyekben nyakig ülő román szociáldemokrata párt egyik EP-képviselője. Hab a tortán, hogy a testület elnöke a bajor Monika Hohlmeier, akit Orbán Viktor egyik híveként ismernek az EPP-ben.
