2013-tól 2017-ig minden év januárjában vagy februárjában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, háromszor Moszkvában és kétszer Budapesten. Tavaly elmaradt az év eleji találkozó, hivatalosan a mindkét országban zajló választási kampány miatt, viszont az év második felében kétszer is pótoltak: júliusban és szeptemberben is tárgyaltak Moszkvában. 2019-re viszont még nem tűztek ki találkozót, írja a 444.hu, hozzátéve:
Információik szerint a magyar fél nem sürgeti a megbeszélést, míg az orosz oldalon volna igény arra, hogy legalább a földgázzal kapcsolatos kérdésekben szülessen egy új megállapodás. Oroszország erőlteti, hogy új, hosszú távra szóló szerződést kössön vele Magyarország földgázvásárlásról. A magyar kormánynak pedig az a hivatalosan is kimondott célja, hogy minél több helyről szerezzen be gázt, versenyeztetve a lehetséges eladókat, egyik mellett sem elköteleződve. A portál úgy tudja,
Az oroszok ezért tavaly sürgetni kezdték az Északi Áramlat 2 mellett egy déli vezeték építését is, ami Törökország felől, Bulgárián és Szerbián át hozna gázt Magyarországra. Kérdés, hogy a két új, orosz gázra tervezett vezeték közül megépülhet-e valamelyik előbb, mint hogy Magyarország új forrásokhoz jusson. Egyrészt a nyugati források elvben már most is elérhetők lennének, csakhogy a Gazprom elkezdte a 2030-as évek közepéig kibérelni azokat a vezetékeket, amelyeken keresztül Németország, Csehország és Szlovákia felől a norvég vagy holland mezők gáza ide jöhetne. Számít a magyar kormány arra is, hogy Horvátországban felépül az LNG-terminál, amin keresztül amerikai vagy katari gáz jöhetne a régióba, bár ez még kevés lenne az orosz import kiváltásához. A legígéretesebb terv a Fekete-tenger mélyén lévő román mezők gázának ideszállítása volna, csakhogy az a beruházás is csúszik.
Az oroszoknak pedig az az érdekük, hogy akadályozzák az alternatív források kiépülését, és a saját új vezetékeik elkészülését sürgessék. Egyes szakértők véleménye szerint a magyar kormány azért is ennyire előzékeny az orosz hátterű, kémközpontnak is tartott beruházási bank Magyarországra telepítésével, hogy az energetikai témák lezárását könnyebb legyen halogatni.
A paksi bővítés ügye sem igazán halad, de szakértők szerint ez fáj kevésbé az oroszoknak a két nagy ügy közül. Az sem biztos, hogy az orosz államnak lenne most pénze a paksi építkezés finanszírozására; az állami alapnak, melyből a hitelt nyújtanák, kevesebb, mint a fele van csak meg.
