Balaton;hajó;

- Félszáz éves, elavult a balatoni flotta

A tó hajóparkja meglehetősen koros, így a flotta megérett a frissítésre. Milliárdok kellenének a megújuláshoz.

Óriási dugó alakult ki szombaton a szántódi kompnál, miután a Tihany felé haladó, Baross Gábor nevét viselő hajó hátuljában található rámpa hatalmas robajjal leszakadt és egy része a vízbe csapódott, így a jármű hosszú időre kiesett a forgalomból. Szerencsére senki nem sérült meg, a legénység lezárta a komp hátulját, az utasoknak pedig mentőmellényeket osztott ki, ám a komp sérülése rávilágított a balatoni hajók állapotára.

A Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) flottája jelenleg 25 hajóból áll, ezek közül négy komp, melyek Tihany és Szántód között közlekednek, emellett 21 személyszállító hajó található a tavon, s a főszezonban mind részt vesz az utasszállításban, derült ki a hajózási cég lapunknak megküldött válaszából.

- Mind a kompok, mind a személyhajók átlagéletkora nagyjából ötven év – tájékoztatott Kollár József, a Bahart vezérigazgatója –, a legidősebb komp a Kisfaludy, melyet 1961-ben, a legfiatalabb pedig a Baross, melyet 1976-ban építettek. A személyhajók közül a nosztalgiahajóként működő Helka és a Kelén a legkorosabbak, mindkettő 1891-ben épült, a legfiatalabb új „nagyhajó” pedig a Szigliget motoros, amelyet 2012-ben adtak át. A kisebb személyszállítók közül a legújabb a Nemzeti Regatta motoros: egy 2015-ben megvásárolt hajótestet megtartva teljes átépítéssel készült, átadása 2017-ben történt.

Mint a vezérigazgatói válaszból is kiderül, a balatoni hajópark meglehetősen koros, így a flotta megérett a frissítésre.

- A hajók, így például a vízibuszok cseréje indokolt lenne – ismerte el Kollár József –, a többi esetében elegendő lenne a teljes körű felújítás. Mindez persze több milliárd forintba kerülne, a cég éves beruházási kerete pedig jelenleg nem tesz lehetővé ekkora beruházást, tehát külső forrásokra lenne szükség. 

Biztonságosabb közlekedésA Balatonon jóval kevesebb hajószerencsétlenség történt a hajózás hivatalos kezdete óta, mint például a Dunán, még személyi sérülés nélküli balesetek is ritkán adódnak. Az ezredforduló óta például a legismertebb eset 2004 júliusában, Fonyódon történt, ahol a kikötőben a Badacsony katamarán a kormány meghibásodása miatt vitorlások közé csapódott, megrongálva két kishajót. Negyven éve áprilisban egy 180 tonnás kotróhajó süllyedt el a balatonboglári kikötő előtt a nagy viharban, s bár félő volt, hogy tízezer liter gázolaj ömlik belőle a tóba, végül két dunai uszály segítségével kiemelték és a kikötőbe vontatták. Az eddig ismert legnagyobb tragédia a Révfülöp és Boglár között közlekedő révhajó 1796-os katasztrófája: július 9-én Patyi Sándor révész igencsak túlterhelt hajóval, hatvan utassal indult a déli partnak, ám a bödönhajókból összekötözött alkalmatosság viharba került, elszakadt a kormányrögzítése és felborult – két tapolcai utas mellett csak az indulás előtt hosszan a kocsmában italozó révész élte túl a tragédiát. A modern idők legnagyobb hajószerencsétlenségéről, a Pajtás balatonfüredi katasztrófájáról sokáig nem lehetett pontos adatokat tudni, ugyanis a Rákosi-diktatúra megpróbálta eltitkolni. Ma is csak annyi tudható, hogy a hajó 1954. május 30-án Siófokról tartott Tihanyba, s a füredi kikötőben felborult, miután a helyi vitorlásverseny startját nézve az utasok mind egy oldalra tódultak. A csaknem 180 utasból, valamint a legénységből a hivatalos verzió szerint 23-an haltak meg, közülük sok gyerek.

A kiterjedt algavirágzás óriási ökológiai és gazdasági terhet jelent, az így keletkező hatalmas mennyiségű biomassza azonban a jövőben bioműanyagok, biogáz vagy bioetanol nyersanyagforrásaként is hasznosítható.