A kormányoldal csak átmenetileg, a jogállamiságról szóló viták lezárásáig vette le a napirendről a közigazgatási bíróságok megalakításának tervét – mondta az Országgyűlés elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
A törvény elhalasztásával kapcsolatban Kövér László azt mondta, ez nem a törvény minőségével függ össze, hanem azzal a teljesen irracionális nyomásgyakorlással és támadássorozattal, amelynek Magyarország ki volt téve az igazságszolgáltatás átalakítása kapcsán.
Az Országgyűlés elnöke szerint ezt régóta Magyarország nemzetközi téren fellépő ellenfelei, illetve a magyar ellenzék is egyfajta eszközként használja arra, hogy bebizonyítsa, Magyarországon sérül a jogállamiság. „Ide koncentrálta a kritikáját, a támadásait. Itt voltak korábban is kudarcaink az Európai Unió intézményeivel folytatott vitákban” – fogalmazott a házelnök.
Szavai szerint emiatt érezték úgy, hogy
„politikai értelemben a konfliktus nem éri meg”,
annak ellenére sem, hogy a kormány szerint a közigazgatási bíróságok által jobb lenne a magyar igazságszolgáltatás működése.
„De eddig is elműködött ilyen bíróságok nélkül a magyar igazságszolgáltatás, ezentúl is elműködik”– fogalmazott a házelnök
Kövér szerint ez példa arra, hogyha úgy látják, engedhetnek a saját álláspontjukból a kompromisszum érdekében, akkor ezt szívesen megteszik. Most várják, hogy a másik oldal is méltányolja a gesztust – jegyezte meg a választmányi elnök.
Kövér azt mondta, hogy a közigazgatási bíróságok terve átmenetileg került csak le a napirendről.
„Ha az idő megérik rá, elővehetjük újra. De ezt nem tervezzük a következő egy esztendőben, egész biztosan”– jelentette ki.
Kövér László arról is beszélt, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja szeretne maradni, mert az európai jövő befolyásolása szempontjából ott van jobb helye. A politikus azt is mondta ugyanakkor, hogy pártja kiváró állásponton van, nem dőlt még el, hogy kilép-e vagy marad. Úgy értékelte, hogy nem a Fidesznek fontos a Néppárt, hanem a Néppártnak a Fidesz.
Lapunk korábban kormányzati forrásból úgy értesült: ősszel ismét napirendre kerülhet az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtése. A halasztását már akkor is sokan arra vezették vissza, hogy a Fidesz így akarta jelezni kompromisszumkészségét az Európai Néppárt felé.
Távol áll a valóságtólBár Kövér szerint „eddig is elműködött ilyen bíróságok nélkül a magyar igazságszolgáltatás, ezentúl is elműködik”, közigazgatási (és munkaügyi) bíróságok ma is léteznek, sőt tavaly január 1-től új közigazgatási perrendtartást vezetett be a kormányoldal, amely jelentősen kibővítette a közigazgatási perek körét. A XIX. században bevezetett önálló közigazgatási bíráskodás ugyan a II. világháború után megszűnt, ám 1957-től a rendes bírósági szervezeten belül, a polgári ügyszakban helyet kapott a közigazgatási bíráskodás, amely 1991-től lényegesen kibővült, s a bíróságok alapvetően minden közigazgatási határozat felülvizsgálatára hatáskört kaptak. 2011-től az Orbán-kormány létrehozta az egységes bírói szervezeten belül működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok rendszerét, a Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium mellett létrejött hét regionális kollégium is. Azt állítani tehát, hogy enélkül is elműködött a magyar igazságszolgáltatás, távol áll az igazságtól.
A rendes bíróságtól elkülönült, önálló közigazgatási bíróságok létrehozásának így semmilyen szakmai indoka nincs, különösen, hogy az eddigi közigazgatási bíráskodás európai szinten is jó eredményeket tud felmutatni. A különbíróságok létrehozásának csupán politikai indokai vannak, ahogyan a mostani halasztásnak is. Jelzésértékű ugyanakkor, hogy a jövő évi költségvetésben a bíróságoknak eredetileg személyi juttatásra szánt összegeket jócskán
megvágta a kormány. A büdzsé bírósági fejezetének személyi juttatásaira eredetileg 94 milliárd forintot fordított volna a kormány, ám ezt egy módosítással 73 milliárdra csökkentették, s ezzel párhuzamosan a munkaadókat terhelő járulékokra és a szociális hozzájárulási adóra fordítható összeget az eredetileg tervezett 18,4 milliárdról 14,9 milliárdra vágták vissza.
A csaknem 25 milliárd forintos különbség a költségvetés tartalékából visszapótolható. Leginkább akkor, ha a kormány is így gondolja. Márpedig, ha idén év végén, vagy jövőre ismét előkerül az önálló közigazgatási bíróságok ügye, nagyságrendileg az elvont összegre – mintegy 20-25 milliárd forint – lenne szükség az új különbíróságok személyi juttattatásainak fedezésére. Vagyis vélhetően nem felel meg a valóságnak Kövérnek az a mondata sem, hogy a következő egy évben biztosan nem tervezik elővenni a közigazgatási bíráskodás ügyét. (S. Z.)
