;;

Brazília;szabadkereskedelem;

- Új piacok, új feszültségek - sokan aggódnak az EU legújabb szabadkereskedelmi egyezménye miatt

Olcsóbb lehet az argentin marha és a brazil kávé, de az agrárlobbi, illetve a zöldek ellenállása megakaszthatja a megállapodást.

Húsz évnyi tárgyalás után jutott el a szabadkereskedelmi megállapodás megszövegezéséig az Európai Unió és az egyes dél-amerikai országokat tömörítő Mercosur. A június 28-án aláírt egyezmény lényege, hogy a Mercosurban tag Brazíliával, Argentínával, Uruguay-al és Paraguay-al - néhány terméket kivéve, illetve a mennyiséget korlátozva - vámmentesen kereskedhetnek az uniós államok. Jean-Claude Juncker, az európai bizottság elnöke és a megállapodásban szerepet vállaló állam- és kormányfők mérföldkőnek tekintik az egyezmény aláírását, mivel az EU az első partner, akivel a Mercosur ilyen jellegű szerződést kötött.

A múlt héten véglegesített szabadkereskedelmi egyezménytől a felek azt várják, hogy mindkét irányba nő az áruforgalom, valamint az eddig gazdaságilag relatíve izolált Mercosur országok - Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay - piacai elérhetőbbé válnak az EU exportőreinek. A hazai fogyasztók szemszögéből nézve ez alapvetően a kínálat bővülését hozhatja számukra, olcsóbban juthatnak dél-amerikai különlegességekhez, többek között argentin borokhoz, brazil narancshoz, kávékhoz, gyümölcsökhöz, s nem utolsó sorban a ma még méregdrágán kapható tengerentúli marhahúsok. Az olyan nemzetközi kereslettel rendelkező termékek, mint az európai borok, sajtok, illetve gépjárművek előállítói pedig újabb vevőkre számítanak Dél-Amerikában. 

A vásárlókkal ellentétben a különböző országok érdekvédő szervezetei inkább aggasztónak tartják a vámmentességet garantáló megállapodást. Európában érthetően leginkább az agrár, illetve élelmiszeripari vállalatok érzik veszélyeztetve piacaikat, ugyanis az általuk előállított, uniós minőségi szabályozásoknak megfelelő minőségű termékeket kiszoríthatják a piacról a Mercosur államaiból érkező olcsóbb áruk. Az aggályainak adott hangot a Copa Cogeca is, amely az európai uniós mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezete. A szervezet szerint különösen a kukorica, marhahús, valamint szárnyas húsok termelőit fenyegeti a későbbiekben veszteség. A Copa Cogeca mögé várhatóan felsorakoznak majd azok az államok, amelyek meghatározó állattenyésztési szektorral rendelkeznek, például Lengyelország, Belgium vagy Franciaország.   

Itthon elsőként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adott ki közleményt arról, hogy egyetért a Copa Cogeca álláspontjával, és nehezményezte, hogy nem nem szólhattak bele érdemben a megállapodás szövegezésébe. A NAK szerint a hatóságoknak ügyelniük kell majd arra, hogy a Mercosur országaiból érkező termékek megfeleljenek a szigorú európai előírásoknak, mind az áru minősége, biztonságossága és az előállítás körülményei tekintetében is.

Az egyezmény szerint a Mercosur országok exportjának 91 százaléka lesz tarifa mentes, valamint az EU-s exportcikkek 93 százalékáról törlik el a vámokat. A többi termék nem kap teljes vámmentességet, ezekre mennyiségi kvótát határoznak meg. Így például a Mercosur országai az érzékeny terméknek számító marhahúst 99 ezer tonnáig 7,5 százalékos vám mellett exportálhatják az európai piacokra. Hasonló mennyiségi korlát érvényes majd a sertéshúsra is. A szárnyashús termékekből viszont 180 ezer tonna, a cukorból is 180 ezer tonna, míg az etanolból 450 ezer tonna hozható be az EU területére vámmentesen évente.

Ezek azok az áruk, amelyek mindkét fél mezőgazdasági termelésében meghatározó szerepet játszanak, így érthető az uniós termelők aggodalma, hiszen a agrártámogatások csökkenésével kaphatnak újabb versenytársakat. Az Európai Bizottság közleménye szerint a kvóták figyelembe veszik az uniós agrártermelők érdekeit, ugyanis azok nem elég magasak ahhoz, hogy az európai kereslet jelentős részét kisajátítsák. Cecilia Malmström kereskedelempolitikai biztos szerint a marhahúsra megszabott 99 ezer tonna csupán az EU teljes fogyasztásának 1,2 százalékát tenné ki.

A gazdasági nyitás egyértelmű győztesei az európai autógyárak, illetve a gépkocsi alkatrészeket exportáló vállalatok lehetnek, de nyerhetnek a vegyipari cégek is. A 2018-as kereskedelmi adatok alapján ezekről a területekről került ki a Dél-Amerikába irányuló az uniós export nagy része.

Míg az Unióban az agrár-érdekvédők azzal vádolták a bizottságot, hogy a megállapodásért feláldozza az agráriumot, baloldali argentin politikusok az ipar leépüléséről beszélnek. A Mercusor országok agrárszektorának bővülése amellett, hogy megbolygathatja a jelenlegi termelési berendezkedést és foglalkoztatási arányokat komoly ökológiai problémákat is felvetnek.

Cecilia Malmström álláspontja szerint a tárgyalásokat gyorsította a dél-amerikai jelenlegi politikai klíma is. Mind a tavaly brazil elnöknek megválasztott Jair Bolsonaro, illetve a pályája vége felé közeledő Mauricio Macri argentin államfő siettette a megállapodás véglegesítését, megerősítve ezzel saját gazdasági ideológiáikat.

Egyelőre nehezen jósolható, hogy mikor lép hatályba a szabadkereskedelmi egyezmény. A megállapodás jelenlegi változatát ugyanis még az EU és Mercosur tagállamainak, valamint az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia. Az Európai Bizottság öt év alatt tervezi lezárni ezt a folyamatot, de kérdés, hogy ez elegendő lesz-e, hiszen egyes tagállamok ellenállása máris érzékelhető, főként a nagyobb mezőgazdasággal rendelkezőké, mint Írország, Lengyelország, Belgium, illetve Franciaország, és nem lenne meglepő, ha Magyarország is csatlakozna hozzájuk.

Lassú lesz a ratifikálásPolitikai színezetű megállapodásként is értékelhető a szabadkereskedelmi egyezmény -  fejtette ki véleményét Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatási igazgatóhelyettese. Milyen gazdasági szektorokat fenyeget Európában az egyezmény? Komolyabb szinten egyiket sem. A Mercosur országaiból jövő olyan, általunk importált mezőgazdasági termékek, mint a hús, gabona, illetve bor jelenleg is versenyképesek Európában, mert relatíve olcsón elérhetők. Emiatt nem hinném, hogy pár százaléknál nagyobb mértékben változnak majd a piaci árak. Miért gyorsultak fel a tárgyalási folyamatok? Az egyezményt inkább politikailag volt fontos véglegesíteni. Fontos külső tényezőnek számít Donald Trump amerikai elnök protekcionista gazdaságpolitikája. A Kínával folytatott tarifaharcokra való válaszként is lehet tekinteni erre. A belpolitikában pedig sikert jelent a Mercosur országok vezetői, így például Jair Bolsonaro számára, aki újonnan megválasztott, gazdaságilag liberális brazil elnökként tudott érvényesíteni egy mérföldkőnek számító egyezményt. Számíthat-e ellenállásra a megállapodás az egyes országok parlamentjeiben? Persze. Ez akár magyar részről is megtörténhet, de leginkább a belga, illetve francia érdekvédők fogják a legnagyobb gondot okozni ebben a tekintetben, ahogyan ezt az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi tárgyalások folyamán láttuk belga agrártermelők részéről. Ezt figyelembe véve az Unió által megítélt 3-4 évnél sokkal több időbe is telhet az egyezmény ratifikációja.
A környezetvédők az őserdőket féltikA Greenpeace, környezetvédelmi szervezet már 2017-ben kritikusan fogalmazott a készülő EU-Mercusor kereskedelmi megállapodásról. Véleményük szerint az nincs összhangban az EU Biodiverzitás-védelmi stratégiájával és ezen belül azzal a törekvésével, miszerint fellép az erdőirtás ellen. Felhívják a figyelmet, hogy a húselőállítás és a környezet kapcsolatára, ugyanis a szervezet szerint Brazíliában az erdőirtások 80 százaléka az állattenyésztés bővítése miatt történik. A Brazília jelentős területét elfoglaló Amazonas medence esőerdőinek irtása pedig az egész világot érintő veszély, ugyanis az eredők pusztulása hatalmas mértékben járul hozzá az üvegházgáz felhalmozódásához a légkörben. Így nem megnyugtató, hogy a tavaly megválasztott brazil elnök, Jair Bolsonaro korábban nem habozott hangoztatni: közömbös számára az esőerdő megvédése. Erre vonatkozóan szólalt fel Nicolas Hulot, Franciaország volt környezetvédelmi minisztere a Le Monde-nak adott interjújában, amiben az egyezményt teljes ellentmondásnak nevezte. Szerinte az EU olyan felelőtlen kereskedelmi egyezményeket köt, amelyek kétségbe vonják a blokk környezetvédelemre vonatkozó irányelveinek legitimitását. Felhozza esetként a 2016-ban aláírt, Kanadával kötött kereskedelmi megállapodást (CETA), miszerint az EU az akkori tárgyalások folyamán sem gyakorolt kellő nyomást a G20 országok szerinte egyik legrosszabb ökopolitikával rendelkező szereplőjére. Az EU környezetvédelmi felelősségére hívta fel a figyelmet a Greenpeace kereskedelmi szakértője, Naomi Ages: ˝Az uniónak nem szabad olyan gazdasági megállapodásokat létrehoznia, amelyek az exportlehetőségekre éhes nagyvállalatok számára kedveznek, viszont szemet hunynak ennek szociális és környezeti veszélyei felett. Felelőssége van ezeknek a problémáknak a kezelésében, engedhet nekik a vállalati szektor rövid távú nyereségeiért cserébe”.  Emmanuel Macron francia elnök is kijelentette: csak akkor hajlandó aláírni a megállapodást, ha Brazília tartja magát a 2016-ban aláírt párizsi éghajlatvédelmi egyezményhez. Eszerint elvárja majd, hogy az EU-ba exportáló Mercosur államok mezőgazdasági vállalatai vegyék figyelembe  az európai termelőkre is vonatkozó széndioxid kibocsájtási, illetve növényvédőszer (peszticid) felhasználási korlátozásokat. Az államok vezetőinek továbbra is erős nyomást kell gyakorolniuk a Mercosur országok kormányaira, hogy csökkentsék a ipari és mezőgazdasági termelésük környezetre mért negatív hatásait, ha fenntartható gazdasági együttműködést akarnak létrehozni.

Miközben Európa ipara szenved, a sikerjelentés azt mutatja, hogy ez a magyar ágazatot hidegen hagyja.