A KSH pénteken közölt májusi adatai arról adtak számot, hogy az ipari termelés volumene 1,6 százalékkal haladta meg az előző havit. A pozitív meglepetést azonban inkább az okozta, hogy a munkanaphatással kiigazított éves növekedés 6,1 százalékos volt, míg az igazítatlan éves ipari index 8,7 százalékos bővülést mutatott. Az előző napi csapnivaló kiskereskedelmi teljesítmény után az ipar kárpótolta a növekedésért aggódókat.
A részletes adatok csak jövő pénteken látnak napvilágot, de a KSH rövid kommentárja szerint „a bővüléshez a feldolgozóipari alágak nagy többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártásban gyorsult a növekedés üteme, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az ipari átlag alatti mértékben nőtt“.
A legfrissebb ipari adatok ismét arra szolgáltattak bizonyítékot, hogy a szektor teljesítménye meglehetősen ellenállónak tűnik, dacára az európai gazdasági lassulásnak - hívta fel a figyelmet Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője. Ez az ugyancsak pénteken publikált, jóval a várakozások alatt maradó német ipari rendelési adatok tükrében még inkább feltűnik - fűzte hozzá. Magyarországon a szektor - az Erste Bank várakozásai szerint - az idei évi gazdasági növekedés fontos hajtóerejét jelenti majd. Hasonlóan vélekedett Németh Dávid is. A K&H Bank vezető elemzője szerint az év hátralévő részében az ipar teljesítményét két egymással ellentétes tényező határozza majd meg. Egyfelől az elmúlt években indult beruházások eredményeként érkező új kapacitások többletmuníciót adnak az ágazatnak.
Ugyanakkor az európai gazdaság gyengélkedik, ami kedvezőtlenül érinti a magyar termelést. Erre utal az is, hogy több gyártóbázis rövidített munkahetet vezet be. Az első öthavi adatokból az látszik, hogy az új kapacitások kompenzálni tudták a lanyha külső keresletet. A kérdés az, hogy ezek a többletkapacitások meddig tudják ellensúlyozni a visszafogott exportkeresletet.
