1979 óta a déli kontinens körüli úszó jég folyamatosan hízott, 2014-ben érte el a legnagyobb kiterjedését. Három évvel később az antarktiszi tengeri jég éves átlagos kiterjedése a legkisebb volt, a három és fél évtizednyi növekedés felmorzsolódott, és 2019-ben is a legkisebb május-júniusi kiterjedést mérték a kutatók.
A sarkok térségeiben a tengeri jég kiterjedése télen nő, nyáron zsugorodik. Az Antarktika körül a tengeri jég átlagkiterjedése 12,8 millió négyzetkilométer volt 2014-ben. 2017-ben rekordalacsony, 10,7 millió négyzetkilométer volt az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint.
A különbség nagyobb mint Mexikó területe. Ekkora mennyiségű jég elvesztése három év alatt igen hihetetlen, gyorsabban történt, mint bármi, amit a kutatók korábban tapasztaltak - mondta Claire Parkinson, a NASA Goddard központjának klímakutatója.
Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése 2018-ban csekély mértékben nőtt ugyan, de a második legkisebb kiterjedésű volt 1979 óta. Jelenleg a térségben tél van, és a tengeri jégnek híznia kellene, a műholdfelvételek azonban azt mutatják, hogy idén a legkisebb a tengeri jég májusi, júniusi kiterjedése, alulmúlja 2017-et is.
Miközben az Északi-sark térségében általános a melegedés és a tengeri jég olvadása, az antarktiszi tengeri jég esetében gyakori a növekedés és a zsugorodás, de az előbbi általánosabb jelenség. Ez főként földrajzából ered - mondta Parkinson.
Amikor a tengeri jég kiterjedése az Antarktisz térségében folyamatosan nő, a kutatók a szél- és légnyomás-mintázatokban beállt fordulattal, az óceáni áramlatok megváltozásával, vagy olyan rendszeresen fellépő klímajelenségekkel magyarázzák, mint az El Nino. Ezek most nem éppen megfelelő magyarázatok, és rejtély, hogy mi fog történni a közeljövőben - tette hozzá a kutató.