A szegény országok lakosságának legnehezebb helyzetben lévő csoportjait érinti leginkább a közelgő klímakatasztrófa, derül ki az ENSZ legfrissebb klímajelentéséből, mely lesújtó képet fest a ránk váró évtizedekről. A kutatást vezető különmegbízott, Philip Alston úgy fogalmazott ennek kapcsán az ENSZ honlapján olvasható interjúban:
Milliókat - jelen állás szerint 2030-ig 120 millió embert - taszít nyomorba és üldöz majd el hazájából a klímakatasztrófa még akkor is, ha a jelenlegi klímacélok teljesülnek, és csak másfél fokkal emelkedik a bolygó átlaghőmérséklete, tette hozzá Alston. A légszennyezés 50 százalékáról a Föld lakosságának leggazdagabb tíz százaléka tehet, emlékeztetett Alston. És míg a gazdagok elmenekülhetnek a szélsőséges időjárás, a természeti katasztrófák és az ezekkel társuló társadalmi konfliktusok - éhínségek, vízhiány és háborúk - elől, a szegények kénytelenek lesznek elszenvedni mindezt. Ráadásul az adatok azt mutatják, hogy
A világ vezetői minden tudományos figyelmeztetés határidején keresztülmeneteltek, folytatja a szakember, és ami egykor katasztrofális felmelegedésnek számított volna, most már a legjobb kimenetelnek látszik. Ennek ellenére, sok kormány még mindig rövidlátóan megy tovább a rossz irányba. A jelenlegi karbonemissziós célokat sem sikerül tartani, és a kormányok minden évben újabb 5,2 billió dollárt öntenek a fosszilis tüzelőanyagok iparágába. (Itt az embernek óhatatlanul is eszébe juthat az Orbán-kormány: nemrég sikeresen megakadályozták az EU 2050-es, kibocsátással kapcsolatos klímavállalásait, miközben azt is tudni lehet, hogy az ország legnagyobb szennyezője, a hazai szén-dioxid kibocsátás 14 százalékáért felelős Mátrai Erőmű bizony Mészáros Lőrincé.)
A gazdasági jólét és a szegénység elleni küzdelemnek a fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenítése vinne közelebb Alston szerint a bekövetkező katasztrófa enyhítéséhez. Helyi szinten kéne lépni, és mindenek előtt egy robusztus szociális védőháló létrehozására van szükség mindenhol: biztosítani kell a létbiztonságot, az ételhez, az egészségügyhöz, a lakhatáshoz és a tisztességes munkához való hozzáférést mindenkinek. Ha ugyanis csak a piacbarát intézkedések meghozásának és további privatizációknak apropójául használják a klímaváltozás fenyegetését, mint ahogy teszik azt jelenleg, az csak ront a helyzeten.
Ha csak másfél fokkal nő a bolygó átlaghőmérséklete kettő helyett, az azt jelentené, hogy 457 millióval kevesebb ember kerülne veszélyeztetett helyzetbe, és az évszázad során akár 190 millióval kevesebb gyerek halna meg a klímaváltozás miatt.
A jelentés azonban semmi esélyt sem lát a felmelegedés megállítására másfél foknál, ahhoz ugyanis példátlan társadalmi átalakulásokra lenne szükség. És még ha meg is valósulna ez a "nem realisztikus, legjobb eseti forgatókönyv", a katasztrófa már akkor sem maradna el: 500 millió ember lesz vízhiánynak kitéve, 36 millióan szenvedhetnek az alacsony terméshozamoktól és 4,5 milliárd embert érnek majd extrém hőhullámok.
Kétfokos emelkedés esetén 100-400 millióan éheznek majd és 1-2 milliárdan maradnak elégséges ivóvíz nélkül. Ebben az esetben a klímaváltozás évi 100 millió embert tesz majd nincstelenné.
Jelenleg a globális karbonkibocsátás feléért az emberiség leggazdagabb 10 százaléka felel. Fordítva, mindössze a kibocsátás 10 százalékáért felel az emberiség fele, a legszegényebb 3,5 milliárd ember. A klímaváltozásért egyértelműen a gazdag országok felelnek, ráadásul az csak ront a globális egyenlőtlenségen, szögezi le az ENSZ.
