Vezetőszáron, megbilincselve vezetnek egy szabálysértési ügyben előállított embert – egyebek mellett ezzel a fotóval illusztrálták jogvédők, hogy gyakran automatikusan, mérlegelés nélkül, a bűncselekmény súlyától függetlenül használják ma a bilincset a rendőrök.
Pedig főszabály szerint ilyen korlátozó eszközt csak szökés vagy támadás veszélye, valamint ellenszegülés esetén lenne szabad használni – hangzott el a Magyar Helsinki Bizottság rendezvényén. Sérti az ártatlanság vélelmét, ha még az ítélet előtt fotók jelennek meg a sajtóban a bilincsbe vert gyanúsítottról. Franciaországban például egyáltalán nem lehet fényképezni a tárgyalóteremben. A jogvédők kifogásolták, hogy a médiát olykor előre értesítik a letartóztatásokról, ilyenkor szintén az emberi méltóságot sértő felvételek készülnek. (Tegyük hozzá: Magyarországon ez a gyakorlat elsősorban ellenzéki politikusok esetében érvényesül).
Azt viszont az emberi jogi szervezet kifejezetten támogatná, ha a büntetőeljárásban a kihallgatásokat és a tárgyalási vallomásokat kép- és hangfelvételen rögzítenék. Ennek szerepe lehet abban, hogy a rendőri és a védői munka egyaránt jogszerű legyen. A Magyar Helsinki Bizottság közlése szerint a rendőrség – az uniós irányelveknek megfelelően – összesen közel 1,8 milliárd forintot költött távmeghallgató helyiségek kialakítására és technikai eszközök beszerzésére. Minden megyében rendelkezésre áll legalább öt kamera erre a célra. Felvételek mégis csak elenyészően kevés esetben készültek, arányuk becsülhetően nem éri el a két százalékot.
