ExperiDance;

A koreográfus a kerítés előtt. Állítólag fenyegetőzött, ezért nem engedik be

- ExperiDance: perben és haragban

Az ExperiDance Tánctársulat művészeti vezetője, Román Sándor, valamint ügyvezető igazgatója, Vona Tibor két egészen más történetet mesél arról, miként váltak el az útjaik. A jelek szerint most két társulat is ExperiDance néven fut.

Először április közepén röppent fel a hír, hogy tizenkilenc év után feloszlik az ExperiDance Tánctársulat, az együttes művészeti vezetője, Román Sándor koreográfus pedig új együttest gründol. A társulat ügyvezető igazgatója, Vona Tibor lapunknak többször cáfolta a hírt: állította, bár több előadást le kellett mondaniuk vezető táncosok távozása miatt, a társulat folytatja. Június közepén aztán többen jelezték a Népszavának: a táncakadémia szülői értekezletén bejelentették, hogy szeptembertől nincs folytatás. Vona Tibor lapunknak akkor úgy nyilatkozott, bizonytalan ideig szüneteltetik az akadémiát, a részletes információkat pedig sajtótájékoztatón fogják ismertetni.

A társulat alapító-koreográfusát, Román Sándort többször is kerestük, hiába. Az ExperiDance csütörtöki sajtótájékoztatója előtt ugyanakkor lapunk cikkére hivatkozva közleményt juttatott el az Országos Sajtószolgálathoz, hogy „ne megszégyenítésével érjen véget” a Vona Tiborral közös története. „2018 nyarán, miután az ExperiDance, illetve ennek kapcsán a nevem többször összefüggésbe került a sajtóban a kulturális taóval, felmerültek bennem kérdések: miként gazdálkodik a cég, mikre költ. Sajnos azonban válaszokat nem kaptam, így nem volt más választásom, és jogi képviselőkhöz fordultam. Vona Tibor azonban minden kérdés megválaszolásától elzárkózott és azt gondolom, hogy a kérdések egyre terhesebbek lettek számára, míg végül 2019. április közepétől 8 táncos felmondásával az előadások ellehetetlenültek. Mint megtudtam, Vona Tibor időközben értékesítette tőlem független cégét a fia részére, aki innentől kezdve ugyanazt a tevékenységet kezdte folytatni, melyet ez idáig közös cégünk végzett, és legjobb tudomásom szerint az ExperiDance Produkcióit is elkezdte értékesíteni. Mindeközben már folyamatos atrocitások értek engem és a tánckart is, és bár erre az ExperiDance 19 éves fennállása alatt soha nem volt szükség, Vona Tibor ismeretlen okból biztonsági szolgálatot kezdett alkalmazni, hogy engem a táncosokat és a próbatermi munkálatokat sajátos módon ellenőrizzék” – áll többek között Román Sándor közleményében.

Az ExperiDance Váci úti székházánál aztán valóban láthattuk csütörtök délelőtt, hogy biztonsági emberek nem engedik be Román Sándort a sajtótájékoztatóra. A koreográfus lapunknak hasonlókat nyilatkozott, mint amit a közleményében elmondott. Feldúltan állította, hogy Vona Tibor a fiával együtt ki akarja sajátítani az alkotásait, élősködnek a munkásságán, de ő nem járul hozzá, hogy a koreográfiáit az ExperiDance bemutassa. Persze kérdés, melyik társulat az „igazi” ExperiDance: Román Sándor szerint azok a táncosok, aki vele tartottak. „Azok az emberek vannak mellettem, akik ott voltak Szolnokon, amikor Vona Tibor még azt sem tudta, mi az ExperiDance. Hol volt ő akkor, amikor az Ezeregyév megszületett? Az egy szolnoki csoda” – mondta lapunknak, állítva, minden szükséges jogi lépést megtesz.

A sajtótájékoztatón megjelentek aztán konstatálhatták, nem mindenki tartott Román Sándorral a szolnoki időkből: többek között Debreczeni Ildikó jelmeztervező sem. Elég hamar elhangzott: a koreográfust azért nem engedik be a székházba, mert ő és jogi képviselője megfenyegette a táncművészeket. Aztán több, Román Sándorra nézve terhelő történetet meséltek el. Vona Tibor szerint múlt év tavaszán a művészeti vezetőnek el kellett volna készíteni egy Amazonok című koreográfiát. A többször „technikai okok miatt” elmaradt, több helyen is meghirdetett előadás valójában a módosított határidőre sem készült el Vona Tibor beszámolója szerint, és emiatt mintegy 250 millió forint bevételtől esetek el. Ugyanakkor idén tavasszal a próbateremben már egy olyan darab előkészületei folytak, amiről nem tudtak semmit, ezért próbarendet vezettek be. Vona állítja, május elején ipari kamerák rögzítették, hogy Román Sándor se szó, se beszéd kipakoltatta a táncosokkal az irodáját és a próbatermet, mindent elvitt, majd távozott. A vele tartó táncosok aztán egy hét után jelezték, hogy visszajönnének. Állítólag többen azért nem jöttek vissza, mert a koreográfus megfélelmlítette őket. Az ügyvezető igazgató ugyanakkor úgy tudja, Román Sándor cége ellen végelszámolás van folyamatban, több táncosnak tartozik. Ami pedig az ExperiDance gazdálkodását illeti: bizonyítani tudják, hogy minden kért iratba betekinthetett Román Sándor, és mivel a cégcsoportot folyamatosan ellenőrzi az adóhatóság, nincs rejtegetnivalójuk. Vona Tibor megjegyezte: amikor hatalmas, kétmilliárdos tao-bevételre tett szert az ExperiDance – egy év alatt 1200 előadást abszolválva, amit a Magyar Narancs is kicikkezett – nem is ő volt az ügyvezető, mivel megbetegedett, csak csendestárs volt. akkor tért csak vissza a társulathoz, miután Román Sándor visszahívta – reagált a koreográfus közleményére.

Évente 250 ezren nézték meg az ExperiDance előadásait, hiba volna abbahagyni – mondta Vona Tibor, aki szerint akkor is folytatják, ha taopótló támogatást nem kapnak. A jogi szakértőik szerint négy Román Sándor-darabot gond nélkül bemutathatnak: az Ezeregyév, a Gyöngyhajú Lány Balladája, a Fergeteges és a Cinderella marad repertoáron. Augusztus 7-én Egerben, szeptember 19-én pedig a RaM Colosseumban állnak színpadra. És bármilyen meghökkentő is volt hallani: Román Sándort visszavárják.

Kérdezni akartakNem nyolc, hanem tizennyolc táncos mondott fel az ExperiDance-nél, és nem most tavasszal, hanem még tavaly. Mégpedig Román Sándor miatt – mondta el Újszászi András táncművész. – Román Sándor bejelentett egy új premiert, ami egy Cinderella előadásra volt rászervezve. Mivel azt sem tudtuk, mi ez az új darab, nem értettük, hogyan lehet két előadást egyszerre játszani, időpontot kértünk tőle. Tizenhárman vártunk rá, mire ő arrogáns stílusban beküldött mindenkit a terembe, majd hazazavart, mint az iskolásokat. Másnap két embert kirúgott, mi tizenhárman fegyelmit kaptunk, csak mert kérdezni szerettünk volna. Aztán azt mondta, ha akarunk az új darabban szerepelni, amiről azt sem tudjuk, mi az, akkor menjünk be a terembe. Tizenhárom évet táncoltam itt szívvel-lélekkel, vagy szükség van rám, vagy nincs, mi az, hogy „ha akarom”? Ezek után a párommal felmondtunk, aztán jöttek a többiek. Egy évvel ezelőtt meg ugyanez az ember terjesztett fel kitüntetésre, nem tudom hová tenni ezt a változását – mondta Újszászi András.
Vissza az alapokhozTizennyolc évesen kerültem az együttesbe. Mindannyian szívvel-lélekkel táncoltunk. Családként voltunk itt, a társulat minden egyes tagjával. Mindig a maximumot hoztuk ki magunkból. Az Ezeregyévben tizenkét éven keresztül táncoltam Éva szerepét, ha kellett, duplára dagadt bokával. Még akkor is a színpadra álltunk, ha tizenkét fok volt – mesélte Morvai Veronika táncművész. – Régen minden egyes tag felelősséget érzett a másikért, a színpadon képviselve a színvonalat. Az utolsó időszakokban ez már nem volt forszírozva. Úgy zajlott a munka, amivel már sokan nem értettünk egyet. Szeretnénk visszamenni azokhoz az alapokhoz, amiért az együttesbe jöttünk, szeretnénk úgy összefogni, mint régen. Együtt menni, értéket teremteni, ami jó volt, megtartani, ami hiba volt, kijavítani  – fogalmazott Morvai Veronika.

Eltérő vidékek, mégis hasonló atmoszféra. Kisvárosi és külvárosi helyszínek elevenednek meg az amerikai Alec Soth és a német Joachim Brohm képein.