Bár ezek a tavak kisebbek, mint az Antarktiszon talált hasonló, jégtakaró alatti tavak, felfedezésük azt mutatja, hogy az eddig véltnél jóval gyakoribbak a tavak a grönlandi jégtakaró alatt - olvasható a Lancasteri Egyetem közleményében.
A grönlandi jégtakaró nagyjából hétszer akkora, mint Nagy-Britannia területe, egyes helyeken több mint három kilométer vastag, és jelenleg fontos szerepet játszik a globális tengerszint-növekedésben. A jég alatti tavak olyan vízformák, amelyek a jégtömeg alatt keletkeznek. A grönlandi és antarktiszi jég alatti tavakban édesvíz található, amely a jég aljának olvadásából keletkezik. A geotermikus hő felszáll az alul lévő kőzetből, a felülről határoló vastag jég azonban bezárja azt.
Ezen tavak ismerete segít kialakítani egy jóval teljesebb képet arról, hol keletkezik víz, és az hogyan áramlik a jégtakaró alatt, ami hatással van arra, hogyan reagál a jégtakaró a növekvő hőmérsékletre.
A Nature Communications című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a Lancasteri Egyetem, a Sheffieldi Egyetem és az amerikai Stanford Egyetem kutatói először adtak átfogó képet a grönlandi jégtakaró alatti tavakról. A kutatók több mint 500 ezer négyzetkilométernyi területről gyűjtött radarfelvételt elemeztek, amelyek képet alkottak a grönlandi jégtakaró mélyéről. "A kutatók jól ismerik az antarktiszi jégmező alatti tavakat, de eddig keveset tudtak a grönlandi jégtakaró alatti tavak eloszlásáról és viselkedéséről" - idézte Jade Bowlingot, a Lancasteri Egyetem kutatóját, a tanulmány vezető szerzőjét az EurekAlert tudományos hírportálon közzétett közlemény. A grönlandi jégtakaró alatti tavak azonosítása azért fontos, mert meghatározhatjuk azt, miként hatnak a jég alatti szélesebb hidrológiai rendszerre és a gleccserek dinamikájára - tette hozzá.
Az újonnan felfedezett tavak 0,2-5,9 kilométer kiterjedésűek, többségüket viszonylag lassan mozgó jég alatt találták, távol a jégtakaró fagyott talapzatától, és viszonylag stabilnak mutatkoznak.
