Az egyre romló ellátási körülmények miatt hívta össze pénteken rendkívüli közgyűlését a Magyar Traumatológus Társaság (MTT). A zárt ülés után mindössze egy szűkszavú közleményt adtak ki miszerint a szükséges lépésekről teljes egyetértéssel határozatot fogadtak el. S egyben felhatalmazták a tárgyaló delegációjukat, hogy július harmadikán az egészségügyi államtitkár által kezdeményezett egyeztetésen tárgyaljanak. Ezek eredményét a társaság szeptemberben egy újabb közgyűlésen értékeli, és akkor határoznának a további lépésekről is.
Úgy tudjuk: a traumatológusok jobb béreket, és a baleseti ellátások értékén történő finanszírozását kérik a kormányzattól. Az utóbbi a gyakorlatban azt jelentené, hogy a jelenlegi finanszírozást másfélszeresére kellene emelni. Most ugyanis a beavatkozások jó részénél a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) érkező díjak nem fedezik a műtétek valós költségeit. Az egyes beavatkozásokból más-más összeg hiányzik, ezért valamennyi eljárás díját újraszámoltatnák.
Lapunknak egy traumatológus példaként a vállízületi műtétet említette, amely másfél millió forintba kerül, miközben az egészségbiztosító körülbelül egymilliót fizet érte. Csak a beavatkozáshoz szükséges implantátumért 700 ezer forintot kell fizetni. Az operáció ára, akkor lenne jól meghatározva, ha a teljes műtét költségéből csak 25 százalék lenne az implantátum.
Mint azt a baleseti sebészek a mai közgyűlési meghívójukban is írták: „Sem a személyi, sem a tárgyi és eszközfeltételek nem biztosítottak a biztonságos, magas színvonalú, a sérülteknek egyenlő feltételeket biztosító ellátáshoz.” Információink szerint a traumatológusok két hónappal ezelőtt már jelezték Kásler Miklósnak, a humán tárca vezetőjének, hogy szükség lenne a beavatkozásokért járó díjak korrekciójára.
Akkor arra nem kaptak semmilyen választ, aztán májusban a NEAK kérésére már számokkal is alátámasztva, megint megismételték: mekkora az a minimális összeg, amire feltétlenül szükség lenne a normális napi működéshez.
Az elmúlt egy évben – különösen a fővárosi sürgősségi centrumokban – mind gyakoribbá váltak a problémákat jelző gondok. Tavaly augusztusban a Honvédkórházban pattanásig feszült a helyzet, akkor ott gyors béremeléssel valamennyire enyhítettek a krízisen. Ám azóta is rendszeresen előfordul, hogy egy-egy sürgősségi centrum lemondja a sokszorosan sérült, súlyos betegek fogadását, mert nincs elég szakorvos az ellátásukhoz.
Arról lapunk írt először, hogy az állandósult szakorvos hiány miatt negyedével kisebb kapacitással próbálja megoldani a szakhatóság a nyáron a többszörösen sérültek budapesti ellátását. Augusztus végéig a négy sürgősségi centrum közül mindig csak három fogad majd politraumatizált baleseteseket. A „forgóban” a negyedik úgynevezett „stand by” módban üzemel, azaz oda csak akkor vihetnek ilyen beteget, ha a másik három már megtelt. A más jellegű sürgősségi ellátásra szorulókra ez a szabály nem érvényes. Ezzel lényegében 75 százalékra csökken a súlyos sérültek ellátását szolgáló kapacitás a fővárosban. Pedig a statisztikák szerint a balesetek csaknem harmada július, augusztusban történik.
