A Global Change Biology című folyóiratban publikált eredmények szerint a Seychelle-szigeteket érintő 1998-as tömeges korallfehéredés nyomán megváltozott a térség biológiai sokfélesége és maradandóan átalakult a korallzátonyoknál együtt élő halfajok összetétele – olvasható a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő portálon. A Lancasteri Egyetem kutatói és kollégáik 16 évre kiterjedően vizsgálták a helyi korallzátonyok regenerálódását, egészen addig, amíg 2016-ban újabb tömeges korallfehéredés pusztított a térségben.
A korábban nagyszámú ragadozó halnak, például csattogóhalaknak és fűrészfogú sügérféléknek, valamint apró sörtefogúféléknek otthont adó zátonyoknál a korallfehéredést követően új halközösségek alakultak ki, amelyekben algával táplálkozó nyúlhalfélék és papagájhalfélék, valamint gerinctelenekkel táplálkozó ajakoshalfélék dominálnak.
A szakemberek szerint a változás oka, hogy a korallfehéredés nyomán összeomlott a halak természetes élőhelye. Azoknál a zátonyoknál a legszembetűnőbb a halak számának és összetételének megváltozása, amelyeknél a koralloknak nem sikerült regenerálódniuk és a tengeri algák vették át a helyüket. Meglepő módon azoknál a zátonyoknál, amelyek fokozatosan regenerálódtak a két tömeges korallfehéredés között eltelt 18 évben, a halfajok ugyan visszatértek, de az egyes populációknak nem sikerült visszaállniuk a korallfehéredés előtti szintre.
James Robinson vezető szerző szerint a Seychelle-szigeteki esettanulmány azt sugallja, hogy az óceánok melegedésének jelenlegi üteme mellett – amely átlagosan kevesebb mint tíz évenként előforduló korallfehéredést jelent – világszerte maradandó átalakulásokra kell számítani a zátonyoknál élő halfajok összetételében. A szakemberek szerint mindez megváltoztatja a korallzátonyok szerepét, valamint a part menti közösségek halászati lehetőségeit.
