Idén éri el a hazai lakásépítés ágazat a csúcsot 21 500 átadott új lakással – a Build-Communication „Építési piaci prognózis 2019-2022” tanulmánya szerint. Az elemzés készítője, Varga Dénes közgazdász becslése alapján jövőre már legföljebb 16 500 új otthon készül el. A lassulás azonban folytatódik 2021-2022-ben is, amikor alig 12-13 ezer új lakás épül meg Magyarországon.
A lakásárak eddig megállíthatatlannak tűnő emelkedése viszont megállhat. Ez összefügghet a hazai és a számunkra fontos országok, köztük Németország gazdasági növekedésének várható lassulásával. Ugyancsak a visszafogottabb növekedés mellett szól az uniós támogatási források szűkülése. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a kormány gazdaságpolitikája közepesen teljesít, s ez is erősen megkérdőjelezi a hivatalos konvergencia programban szereplő tartósan 4 százalékos GDP-növekedés esélyét.
Idén még 4-4,2 százalékos lehet a bővülés és 2021-ig még tartható lesz ez a viszonylag magas érték, de 2022-től nagy valószínűséggel a magyar bruttó hazai termék 2-2,5 százalékkal növekedhet majd, s ez természetesen az építésgazdaságra is hatással lesz. A közgazdász hangsúlyozta, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és Nemzetközi Valutaalap (IMF) sem tartja reálisnak középtávon az évi 4 százalékos gazdasági növekedést. A hosszabb távú növekedés alapja lehetne az oktatás és az egészségügy, ám éppen ez a két terület áll a legrosszabbul – említette Varga Dénes.
A kormány rendkívüli erőfeszítéseket tett és tesz a negatív demográfiai spirál megállítására, és ebben szerepet szán a lakástámogatási politikának is. Ám a 2016-ban indított lakáspiaci élénkítési program ellenére továbbra is több magyar hal meg, mint amennyi születik. A idei első negyedévi adatok sem biztatnak semmi jóval.
A népességcsökkenéssel ellentétben viszont a jövedelmi különbségek jelentősen növekedtek és növekednek. Az egykulcsos személyi jövedelemadó miatt a társadalom felső 10 százalékának a jövedelme jóval gyorsabban és nagyobb értékben növekszik, mint az alsó tizedeké. A kormány jól láthatóan a gazdagokat támogató politikát folytat - jegyezte meg Varga Dénes.
A kormányzat 2017-ben egyszerre indított egy lakásépítési és egy uniós támogatásfelhasználást ösztönző programot. A túlfűtött gazdasági konjunktúra a munkaerőpiacra beszívta az addig közmunkás, illetve munkanélküli tömeg egy részét is. Az alsó 20 százalék jövedelme 2017-2018-ban, különösen ahol a legalacsonyabbak voltak a bérek, gyorsabban növekedtek, mint ahol magasabbak voltak a fizetések. Ez a tendencia azonban idén megfordult és ott volt erőteljesebb a bérek emelkedése, ahol eleve magasabbak voltak. A közgazdász szerint ez is azt mutatja, hogy mindez nem egy átgondolt gazdaságpolitika eredménye.
Ez a hirtelen jelentős bérkiáramlás - mintegy mellékhatásként - az építőanyag, illetve az építőiparban, valamint az ágazathoz kapcsolódó szolgáltatásokban is érezhető drágulást okozott.
Összességében az elmúlt évek lakás- és jövedelempolitikájának köszönhetően nagyjából 250-300 ezer család jelent meg a lakásépítési piacon, mint fizetőképes potenciális vevő. A kormány szándéka az, hogy a lakáspiacon ne legyen visszaesés. Folyamatos növekedéssel számol, de ez láthatóan hiú ábránd. A családvédelmi program kidolgozásába sem vonták be a szakembereket, ezért kiszámíthatatlanok annak következményei.
Pedig egy, a szakmával egyeztetett, jó lakásépítési programra is nagy szükség lenne. Ehelyett időnként bedobnak olyan ötleteket, mint például a 3 gyermeket ígérő családok számára a hitelelengedéssel együtt összesen 27,5 millió forintos támogatás, amibe beleszámít a 7 személyes családi autók vásárlásának legföljebb 2,5 millió forintos állami támogatása is. Ez az összeg túl van a racionalitás határán – fogalmazott Varga Dénes, aki szerint egy gazdasági visszaesés a teljes támogatási összeget igénybe vevő családok közül sokaknak okozhat majd gondot. Ráadásul ez a családvédelmi program a családi otthonteremtési kedvezményekkel (csok) megzavarta a lakásépítési piacot és hozzájárul az ágazat teljesítményének elkövetkező időszakban várható lassulásához is. Hiszen aki a növekvő jövedelméből 3-5 év múlva venne lakást, az a támogatásokkal megveszi most. Ezek a családok viszont nem fognak az elkövetkező években megjelenni vevőként a lakáspiacon. Egyébként a lakásprogram igazi nagy felfutást jószerivel csak Pest, valamint Győr-Moson-Sopron megyében hozott.
Az előrehozott jelentős költségvetési támogatások végül alacsony hatékonysággal hasznosulnak, mert azt a lakásállományt tereli a piacra, amelynek évek alatt kellene megépülnie és vevőre találnia.
